Tárogató, 1947-1948 (10. évfolyam, 3-10. szám)
1947-11-01 / 5. szám
8 TÁROGATÓ mozta a világot azzal, hogy ő “találta” fel a rádiót s a nem gondolkodó világ ezt neki el is hitte. Az orosz tudományos világ most jegyzéket intézett az olasz kormányhoz s figyelmeztette arra, hogy elég volt a szélhámosságból.) Uj módszerü atombomlasztás. Az uránium atomokat most már három módon is tudják szétbontani. Az egyik a neutronnal való, amely az atombombában nyert alkalmazást; a másik a a gamma sugárral, amely a legáthatóbb sugár a rádióaktivitásban; a harmadik, a legújabb, a Röntgen sugarakkal való. A Schenectadyben levő 100 millió voltos betatront egy csomó elemre irányították s az uránium és thorium szétbontottak., De a kisérlet nem sikerült a tungsten, ólom, bizmut, arany, thallium és samarium esetében. Nem dollár, hanem jade kell a kinaiaknak. Észrevették, hogy az amerikai jade-eket összevásárolják a kinai piac számára. Ami ideát vagy 15 dollár értékű, az Kinában megér 22 és fél dollárt. ;Kinában infláció van s az emberek nem sokra becsülik a saját pénzüket. De mig más országokban mindenki dollárt iparkodott gyűjteni, a kínaiak inkább a költőik által is megénekel jade-ükben bíznak. A kis népek jelentősége (Ahogy azt egy filozófus fátja. A filozófus Henry Frederic Amiéi, genfi professzor, aki 1821-ben született s 1881-ben halt meg. Mivel a demokratikus párt tette meg professzornak, nélkülözte az arisztokrata párttal való szociális érintkezést, amelyhez tartoztak a kulturáltabb emberek. Szellemi elszigeteltségben élve, a Naplójába öntötte ki a többnyire melankolikus gondolatait. Az alábbi idézet is onnan való s 1877 aug. 9. a dátuma. Érdemes átgondolni s a jelen viszonyokra alkalmazva elmélkedhetünk azon, hogy mennyire elvesztheti az egyetemes jelentőségét a legvalószínűbb s legjobban alátámasztottnak látszó gondolat is.) “Az igazságosság abban áll, hogy elismerjük mások jogait, más nemzetek, népek és társaságok viszonozott, közös és egyenértékű jogait, az emberiség jogait. Nem lehetnének a kis népek azok, akik legjobban dolgozhatnák ki a nemzetközi igazságosság eszméit? A nagy népek mindnyájának hatalmasabb étvágyaik és szenvedélyesebb érdekeik vannak. Olyanok, mint a nagy húsevő állatok. Az igazságosság a lélek nemességét és érdektelenségét tételezi fel. Azoknok a szabad kis népeknek a szövetsége, akik semmi mást mint függetlenséget nem akarnak, látszik az emberiesebb történeti eszmék hazájának lenni, a civilizáció tisztultabb elméletei talajának. Az angol, a német, a francia, az orosz, az amerikai mindig táplál valami értelmi rezervációt a saját nemzete fennsőbbségét és hegemóniáját illetőleg. Tudattalanul is a népe dicsőségét óhajtja s hisz annak a fensőbbrendüségében. A hollandus, a dán és a svájci kikerüli ezt a kisértést és illúziót. Ezek nem akarják elamerikaisitani, elnémetesiteni, orosszá vagy franciává tenni Európát. Ők már eleve tundnak a különbözőség előnyéről és jogairól. Mentesebbek a nacionalitás, faj, hit és nyelv előítéleteitől”. Az érsek és a jó ügy diadala. Az érsek az amerikai St. Louis érseke s Joseph E. Ritternek hívják. A jó ügy a faji türelmesség. Az egyházmegyéjében az a helyzet állt elő, hogy a néger iskolák a tultömöttségük miatt nem tudtak több növendéket befogadni. Erre az érsek elrendelte, hogy a néger tanulók számára meg kell nyitni a “fehérek” iskoláit. Ez ellen felfortyant vagy hétszáz hívője s tiltakoztak az érseki rendelet ellen azzal fenyegetőzve, hogy világi bíróság elé viszik az ügyet. Erre az érsek kijelentette, hogy ha a világi bírósághoz felebbeznek, kiközösíti őket az egyházból. A szülők elejtették a tervüket, s helyette az apostoli nuncius elé terjesztették a “sérelmüket”. A nuncius azt válaszolta, hogy engedelmeskedjenek az érseknek. Erre a szülők pörösködni akaró társasága feloszlottnak nyilvánította magát.
