Tárogató, 1947-1948 (10. évfolyam, 3-10. szám)
1947-11-01 / 5. szám
2 TÁROGATÓ akkor támogatom s annyiban támogatom, amennyiben megegyezésben van; ha nincs, akkor én is ellene vagyok s annyiban vagyok ellene, amennyiben nincs Krisztussal megegyezésben. Ez az egyetlen helyes életnézet s az egyetlen, ami csalódást nem okoz. Nézzük, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Mivel Krisztusnak engedelmeskedem, tudom, hogy a felebaráti szeretet érvényesitése a magam életében és a közéletben rendkívül fontos feladat, ennélfogva felkarolom a szociális törvényhozásokat s igy támogatom azt a pártot, amely a szociális törvényhozást létesíti. Mások erre engem rögtön megtesznek annak a pártnak a hívének, pedig nem a párt hive vagyok, hanem Krisztusé. Ha aztán ugyanaz a párt olyasmit tesz, ami Krisztussal ellenkezik, akkor én felemelem ellene a szavamat. így megtörténhetik, hogy mások erre megvádolnak, hogy hűtlen lettem az előbbi pártállásomhoz; pedig nem a párthoz lettem hűtlen, hanem Krisztushoz maradtam hűnek. Mert nekem csak egy Mesterem van, Krisztus, s minden egyéb, földi dolgokra vonatkozó értékeléseimet Krisztus alapján csinálom. Másszóval, engem nem lehet tisztán világi vonatkozású, de világnézetet is jelentő pártokba beilleszteni, mert azok szükségképen tökéletlenek ahhoz viszonyítva, amit Krisztus adott nekünk és kíván tőlünk. Krisztus mindig a lényeget és az igazi valóságot képviseli a számunkra, mert a benső és a lelki hozzájárulásunkat is megköveteli, mig minden világi csak külső hozzájárulást kiván, azaz azt kívánja, hogy most, ebben a pillanatban, ezt vagy azt csináljam, de később, mikor a párt felfogása megváltozik, talán ne csináljam, vagy pont az ellenkezőjét csináljam. Mikor én Krisztusnak engedelmeskedve a földreform hive vagyok, a népen akarok segíteni s nem csupán azokon, akik egy politikai párt tagjai; tehát ha a nép egyik vagy másik fia a földet osztó párt ellen fordul s ezért elveszik a földjét, én a párt ellen vagyok; azaz egyszer a párt mellett, másszor a párt ellen, de csak látszólag, mert sohase voltam semmiféle pártnak se tagja, csak kooperáltam velük — Krisztus érdekében. Hogy a keresztény embernek csak ez a lehetősége van, afelől nincs kétség. Hogy azért aztán hol az egyik, hol a másik oldalról szidják, az tapasztalati tény. De mit törődünk mi azzal, hogy bennünket szidnak, addig, amig meggy őződésesen követjük Krisztust? Elmúlik minden világi alakulat, egyik hamarább, a másik később (a kommunizmusnak 100 évet adnak; azért ilyen hisszut, mert állandóan változtatja magát és pedig ellenmondásosan is), de megmarad és pedig változatlanul megmarad Krisztus és az Ő evangéliuma. (Cz. A. — 1947. szept. 7.) HIT AZ ALAPVETŐ EMBERI JOGOKBAN. (Irta Dr. George Stephens s megjelent a London Calling szept. 18.-i számában.) Néha úgy tűnik fel, mintha a történelem egyéb se volna, mint emberi szenvedések, üldöztetések és igazságtalanságok története. Persze tartalmazza azt is, hogy megkísérelték az üldöztetéseknek véget vetni, az igazságtalanságokat jóvá tenni s arra törekedni, hogy férfiakat és nőket emberi lényeknek tekintsenek s necsak állatoknak. A történelem alig egyéb, mint sok nemzedék folytonos küzdelme azért, hogy biztosítsák maguknak — mint emberi lényeknek — a jogaikat. A küzdelem még mindig tart s az utóbbi hetekben közelebb jutott a végső diadalához. Mig az újságok tele voltak erőszakosságok történetével Palesztinában és a háborúval Indonéziában, a növekvő gazdasági nehézségek leírásával, egy bizottság csendesen munkálkodott az Egyesült Nemzetek főhadiszállásán New Yorkban. Az Egyesült Nemzeteknek annyi bizottsága dolgozik, hogy az ember szinte már unja hallani róluk. De ennek a bizonyos bizottságnak a munkája nagyon fontos lesz a jövőben. Miért? Azért, mert a mi jogainkkal bíbelődik, mint emberi lényekéivel. Mindnyájan hisszük, hogy vannak jogaink; és mindnyájan hisszük, hogy ezeket a jogokat úgy kell a számunkra biztosítani, hogy soha többé el ne veszíthessük őket. Azt is tudjuk, hogy ezeket a jogokat megvonták igen sok embertől; hogy a legtöbb országban szükség van arra, hogy megjavítsák azokat a föltételeket, amelyek alatt ezeket a jogokat élvezik.