Tárogató, 1946-1947 (9. évfolyam, 7-10. szám)
1947-04-01 / 10. szám
TÄROGATO HAVI FOLYÓIRAT A KANADAI MAGYAROK OKULÁSÁRA ES SZÓRAKOZTATÁSÁRA SZERKESZTI: DR.CZAKC AMBRO ‘ Jfc Kilencedik évfolyam ★ 10. szám ★ 1947. április. A SZABADSÁG POÉTÁJA. A márciusi forradalom időrendben a történelem két legnagyobb forradalma közé esik: A francia és orosz forradalom közé. Mindkét forradalmat évtizedekre visszamenő szellemi forrongás előzte meg. A francia forradalom eszméit Russeau, Voltaire, Moliere és az encyclopedisták írásai érlelték s a történelmi pillanatban egész serege a vérbeli forradalmároknak állott készen, hogy a Történelem parancsát teljesitsék, a feudális uralmat elsöpörjék. Az orosz forradalmat Marx és Engels Írásai előzték meg s a nagy orosz irók és egész serege a forradalmároknak érlelték s a kellő pillanatban már meg volt a lehetőség, hogy Lenin széttörje az orosz nép bilincseit. Mindkét forradalomban nagyszámú hive volt a vezérnek és egy mindenre elszánt lelkes tömeg állt mögötte, mely tudta, hogy mit kell cselekedni és kész volt az eszmékért életét is föláldozni. Csakis igy lehetett sikere a forradalomnak és lehetett átalakító hatással nemcsak saját hazájukban, de országuk határain túl is. A márciusi idők alatt Petőfi volt az egyetlen tudatos és elszánt forradalmár. Az ő irányítása nélkül a márciusi események se meg nem érlelődtek, se a kellő pilanatban ki nem robbanhattak volna. De a legelszántabb akarat, a legnagyobb lángelme sem vihet győzelemre forradalmat, ha nincsenek hozzáméltó'társai és nem áll mögötte egy öntudatos és áldozatkész tömeg. Az eseménynek áradata elsöpri a magányos hőst. Ez volt Petőfi tragédiája és az egész magyarság tragédiája; hiába adódott a történelmi helyzet: rakéta lobbant föl, mely csak egy pillanatra világított, hogy aztán még nagyobb sötétségbe vesszen. Azt nem lehet mondani, hogy Magyarországon hiányoztak forradalmat érlelő gazdasági változások. A század elején a fokozódó búza és gyapjú-kivitel révén a mezőgazdaság kapitalizálódni kezd s a nagybirtokosok még több birtokot akarnak. Gyárak alapításáról is ábrándoznak, de ehhez fölkellene szabadítani a jobbágyokat. Az ország huszadrésze nemes, de jobbágyaik nincsenek. Ezek és a telkes jobbágyok tömegesen szorulnak ki földjeikből és másfélszázezerrel szaporodott a nincstelen cselédek szám. Fölmerül a nemzeti önállóság kérdése, mert önálló vámterület hiányában a termékeket olcsón kell eladni és Kossuth megalapítja az iparvédegyletet. Ezek kapcsán hazafias eszmék és szólamok terjednek el s a költők a hazaszeretetei és a. haza múlt dicsőségét zengik. i “Régi dicsőségünk hol késel az éjji homályban?” Az általános hazafias felbuzdulásba uj hangot, eddig ismeretlent visz bele egy fiatal költő, aki szabadságról beszél, jogokat követel a népnek és a népet — az eddig kitagadottat — a nemzettel azonosítja. “Haza csak ott van, ahol jog van, S a népnek nincs joga.” A nép alatt ő a dolgozókat érti, akikkel azonosítja magát és a nép nevében beszél, amikor eldörgi:
