Tárogató, 1946-1947 (9. évfolyam, 7-10. szám)
1947-02-01 / 8. szám
10 TÁROGATÓ senyeket is rendszeresen tartanak. Játszott itt már a világhirü Szigety is, de magyar előadót eddig még nem hívtak meg. Most ez is megtörtént. így jutott e sorok Írója ahhoz a kiváltsághoz, hogy maga az igazgató kalauzolja végig a termeken, az első magyar származású előadó társaságában. ÜGY HANGZIK, MINT MESE Gyerekkorunk emléke az a mese a fiúról, aki nagy, rozsdás kulcsot talált, aztán elindult megkeresni a hozzávaló vasládát. Ezt a mesét a New York Times mint valóságos történetet mondototta el e napokban. Kulcsot őrzött egy mexikói, évszázadokon át jutott hozzá a családban kézről kérre, anélkül, hogy tudott volna a vasláda hollétéről. Most végre, 1946 november 26-án rábukkantak egy ólomládára, melyet ez a kulcs nyitott ki. Az ólomládában egy faláda, abban ismét ólomláda, mely üveg dobozt tartalmazott. Ebben találták meg csontjait Cortez Ferdinandnak, aki 1547-ben halt meg, tehát jövőre lesz 400 éves fordulója. Ő volt az, aki mint tudjuk, véres kezű kortársának, Pizarrónak, a disznópásztorból lett “Conquistador”-nak módszereivel terjesztette a “spanyol kultúrát” a mexikói indiánok között. Pontosan a szenzációs felfedés napján indult el Mexikóba egy magyar tudós, Kelemen Pál, akinek Közép-és Dél- Amerikába ez már az ötödik útja. Szeretnők leírni azt a szótlan intervjut, amit ez a magyar műtörténész folytatott azóta a nagy kalandorral, aki olyan alaposan összeszedte az arany értékeket, művészeti kincseket Közép-Amerikában, mint kortársa Dél-Amerikában az inkák között. Mialatt a háború elzárta Amerika művészeit Európától, nagy számban utazgatnak Mexikóba, Yucatanba és Guatemalába. Nem a festői tájkép vonzza, őket, hanem azok a titokzatos romok, melyek nagy része ősbozót közepette búvik meg. Egyik művésznek, Schnakenberg, egész stílusát megváltoztatta egy ilyen látogatás, amint new yorki kiállításán is láthattuk: Vermont nyugodt zöld színeit félre téve aquarelljein tropikus meleg színekben jelennek meg maya templomok (Chichen Itza) és egyébb műemlékek a 11-13. századból, dús vegetációtól körülvéve. Kelemen Pál, aki a kulcsot adja ehhez a letűnt kultúrához, már a múlt évben is az Egyesület Államok külügyminszteriumának égisze alatt és a Library of Congress-től, valamint a National Gallery of Arts-tól kapott megbízatásokkal járt repülőgépen, januártól júniusig, Colombiában, Equador-ban, Peru-ban és Boliviá-ban. Negyvenkét spanyol nyel‘vü újság átböngészéséből kitűnik, hogy Kelemen, aki mellesleg folyékonyon beszél spanyolul is, sehol nem titkolja el magyar származását. Mint ahogy nem titkolta el abban a kolosszális műben sem, mely “Medieval American Art” címen jelent meg a háború befejezése előtt s amely már a harmadik kiadásban is elkelt elővételben. Még mielőtt megjelent. Pedig az ára most $27.50. A brit kiadót is csak majd a negyedik kiadásból tudják kielégíteni. Kelemen Pál nem uj ember a Frick Collection-ban. A háború alatt ennek a nyilvánosságtól elzárt könytárában dolgozott azokon a térképeken, melyeket az amerikai hadvezetőség Magyarország műemlékeinek megóvása céljából készíttetett arra az esetre, ha amerikai repülőgépeknek jut szerep Magyarország területén. Két szempontból bir jelentőséggel, hogy Kelement előadónak hívták meg. Először, mert csak a leg-/ kiválóbb szaktekintélyek nyerhetnek meghívást a havonként egyszer tartott előadásokra; másodszor, mert bár Kelemen teljesen otthon van azon a téren, amelyre ez a nagy magángyűjtemény kiterjed, olyan tárgyról kérték fel előadni, amely nincs képviselve a gyűjteményben, de amelyben Kelemen éppen olyan otthon érzi magát. Előadásának tárgya, melyet indulása előtt tartott: “A Columbus előtti művészet mesterdarabjai.” Már bemutatásakor nagy elismeréssel hajtotta meg zászlóját az intézet a nagy magyar származású műtörténész előtt, aki egyik legragyogóbb előadásával bilincselte le a termet teljesen megtöltő, nagy műveltségű amerikai hallgatóságot. Különösen három olyan eszközzel dolgozik az előadó, amivel a legnehezebb kérdéseit is ennek a ma már teljesen idegen világnak és kultúrának érthetővé és vonzóvá tudja tenni, ezek pedig: a könnyedség, a derű és humor, és mindenek felett azok a csodaszép fényképfelvételek, melyeket az utján őt mindenütt követő, nagy műveltségű amerikai
