Tárogató, 1945-1946 (8. évfolyam, 1-7. szám)
1945-07-01 / 1-2. szám
2 TÁROGATÓ reakció vezetése alatt, mindent elkövetett, hogy az októberi legálisan forradalmi átalakulást elgáncsolja, kompromittálja .és letörje. Ezek az okok magyarázzák meg, hogy az októberi forradalom mit sem valósított meg a maga programjából, csak eggyel szaporította az elvetélt magyar forradalmak számát. III. Ma a helyzet tökéletesen más s bár az említett országokban nincs forradalom a szó történelmi jelegzetességében (nincsenek benne barrikádok, Dantonok, forradalmi hadseregek, a mob terrorizmusa és uj jogok és eszmények proklamációja stb.), valójában egy rendkívül rendszeres, pontosan körülírt, szogoruan diszciplínáit. rendkívül józan, romantika nélküli forradalom folyik ott, mely nem fog elvetélni, ha ezen a vonalon halad. Azt lehetne mondani, hogy ezek a forradalmak az orosz inkubátor, az orosz költőkép jól kontrollált atmoszférájában növekednek. A jövö szempontjából nagyon fontos, hogy az átalakulás igazi természetét megértsük és első sorban azt, hogy az oroszok miért létesítették s miért tartják fenn ezt az óriási inkubátor gépezetet. Véleményem szerint az oroszok két fő motivum hatása alatt cselekednek. Az egyik a kommunista ideológia végső értékeiből következik. Az a hitük, hogy most fel fogják szabadítani elnyomott proletár testvéreiket, a kiknek nagy részéhez faji és nemzetiségi szolidaritás is fűzi őket. A másik a szovjetek hatalmi érdekein alapszik. Nem szabad türniök, hogy Középeurópában újra egy ellenforradalmi szövetség üsse fel a fejét, mely újabb diplomáciai feszültségeket s végeredményben uiabb háborút okozhatna. Nem szabad türniök, hogy egy uj német vagy bármi más ellenforradalom egy cordon sanitairet, egy egészségügyi kordont kovácsoljon össze Szovjétoroszország ellen s ezt csak úgy hiszik elérhetőnek, ha ők csinálnak egy ilyen kordont a szerintük fenyegető ellenforradalom ellen. Tehát arra törekednek, hogy a felszabadult kisebb népek oly kormányokat alakítsanak, melyek úgy katonailag, mint diplomáciaiig a szovjet érdekszférájához fognak csatlakozni. S. minthogy Németország egy-két nemzedék élettartamára megszűnt világhatalom lenni s minthogy Anglia teljesen el lesz foglalva a saját maga világbirodalma fentartásával és reformjával s minthogy az Egyesült Államok csak nagyon közvetve vannak érdekelve a középeurópai helyzetban, eme cordon sanitaire kiépitése ellen aligha fog komoly, háborús feszültséget okozó ellenállás felmerülni. De mint meggyőződéses történelmi materialisták az oroszok azzal is tisztában vannak, hogy tervük végső sikere két feltételtől fögg. Az egyik az, hogy kiseperjék a középeurópai országok régi szuverénitásait, hogy uj s velük rokonszenvező osztályoknak és csoportoknak adják át a fökatalmat. A másik föltétele tervük sikerének az, hogy a széles néptömegek ezt a változást magukra nézve előnyösnek érezzék. Ezen cél által vezetve, helyet adnak az állami életben mindazkonak a csoportoknak és rétegeknek, melyeknek vezetőiben megbíznak s a kikről tudják, hogy megfelelő rábeszéléssel vagy nyomással magukat alá fogják rendelni az uj bel- és külpolitikai tervnek. Ez az átalakulás mindenütt egy aktiv és energikus kommunista centrum vezetése alatt történik, mely oly elemekből áll, a kik a szovjetgondolat iránti hűségűknek kétségtelen bizonyítékait adták. S hogy a széles s még öntudatlan tömegek rokonszenvét megnyerjék, óvakodnak minden olyan lépéstől vagy reformtól, mely a nép bizalmatlanságát kelthetné fel. Ezért nincs szó diktatúráról, hanem egységfrontot hirdetnek; kímélik a nép vallásos érzületét, sőt az egyházi hierarchiák érzékenységét is; mindenütt nem forradalmi internacionalizmust hirdetnek, hanem demokrata nacionalizmust; hangsúlyozzák, hogy nem ellenségei az egyéni tulajdonnak és nem kolhozokat csinálnak, hanem földet osztanak és törpebirtokokat teremtenek, a közép-parasztbirtokok kimésével; a szellemi téren is hívogatnak minden szellemi munkást, a ki nincs túlságosan kompromittálva és a kinek ideológiai átalakulását remélni lehet. Ellenben kíméletlenül likvidálják a volt fascista vezéreket, vagy a kiket terveik szempontjából veszélyes elemeknek tartanak. Minden egyén vagy csoport, a ki vagy a mely tőlük idegen elvek alapján áll, egyszerűen fascistának lesz deklarálva. Népies választásoktól egyelőre tartózkodnak s a képviselőket az elismert pártok nevezik ki, maguk között felosztva a mandátumokat. Konciliáns politikájuk odáig megy, hogy olykor reakciós renegátoknak is helyet adnak. Az itt körvonalozott gép, bizonyos lokális változatokkal, nagyban és egészben fedi az összes inkubátoros forradalmakat. Céljaik elérésére okosan használják ki a helyi nacionalizmusokat, a történelmi egyházak, első sorban a görögkeleti egyház befolyását, sőt még egy súlyosan kompromittált dinasztia előtt is szemet hunytak, mivel nem akarnak
