Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1944-10-01 / 4. szám

TÁROGATÓ 5 eladták 2050 dollárért s még később 2400-ért. A legutóbbi eladása llezer dollárt jövedel­mezett. Egy Yale egyetemi hallgató 1921- ben két könyvet vett 1.25 dollárért s rögtön háromezer dollárt Ígértek neki az egyikért. A Gutenberg Biblia Mazarin példánya a világ leghíresebb könyve. Azért nevezik Ma­zarin példánynak, mert egy hirees francia könyvtáros fedezte fel Mazarin kardinális párizsi könyvtárában. Az amerikai Hunting­­ton, a hires gyűjtő, vagy ötvenezer dollárt fizetett egy Gutenberg bibliáért. Morgan vásárolt egy Caxton-t, a Morte d’Arthur-t, az egyetlen ismert tökéletes példányt- 42800 dollárt fizetett érte. Az első kiadású Shake­­spearek is igen értékesek. Shakespeare halála után 7 évvel, 1623-ban, Jaggard és Blount Londonban kiadták az első foliót 500 példány­ban. Az ára 1 font volt példányonkét. De most némelyik megér 30-40ezer dollárt. Keresett és hirees könyvek többek közt a “Helyas, Knight of the Swanne”, amelyet Wynken de Worde nyomott 1512-ben (ezért a könyvért a chicagói W. M. Hill 21 ezer dol­lárt fizetett); a már említett Morte d’Arthur, a Pembroke Book of Hours, az első Gray “Elegy”, William Blake “Milton”-ja, Boc­caccio első francia kiadása, amelyet Bruges­­ben nyomtak 1476-ban; Burton Anatomy of Melancholy-ja, Venus and Adonis-a, amely­ből csak 13 példány létezik. Az amerikai könyvek közt Poe Tamerlane-ja, Bryant The Embargo-ja, amelyet a költő 13 éves korában irt, a Bay Psalm Book, Hawthorne Fan­­shawe-ja és az első New York City Directory, amely 1786-ban jelent meg. Az amerikai gyűjtők közt kiváló helyet fog­lalt el Harry E. Widener, aki a Titanic-kal sülyedt el 1912-ben. Sok ritka könyve volt s Londonból is magával hozott egy igen érde­keset, Bacon Essay-it. Az egyik barátjának tréfásan mondta az elutazása előtt, hogy ha elsülyed, a Bacont a szivére szorítva fog meg­halni. Pont úgy történt. (A. B- Maurice cik­kéből.) MIT TUDUNK A MARSRÓL? Sok mindent. Ismerjük a nagyságát, töme­gét, sűrűségét, a felületének az elemeit, a fűid­től való távolságát, a napjának és évének a hosszát és egyéb fizikai tulajdonságait. De azt nem tudjuk, hogy van-e élet a Marson. Azok az adatok azonban, amelyeket a tudo­mány gyűjtött össze erről a bolygóról, határo­zottan azt mutatják, hogy emberi élet nem lehetséges a Marson. A Föld átmérője majdnem 8000 mérföld, a Marsé 4200 mérföld. A Mars felülete egy harmada a Földének; térfogata egy hetede s tömege egy tizede. A nehézségi vonzás a Mars felszínén valamivel kevesebb, mint a Föld nehézség négy tizede. A Mars kis tömege és alacsony felszín­­nehézsége okozza, hogy a légköri nyomás kb. egy hetede a földi légköri nyomásnak. Ez magában véve kiküszöböli az emberi életet. A Mars csak három hetedét kapja annak, a naphőnek, amit a Föld kap négyzetlábon­­ként. A légköre nagyon vékony ahhoz, hogy jó takaróul szolgáljon s igy a nyert meleget gyorsabban kisugározza, mint a Föld- Ennek következtében a hőmérséklete az egyenlítőjén ugyan a fagyponton felül lehet, de másutt va­lószínűleg kisebb mínusz 30 C foknál. Ha a Marsnak van vize, annak a normális állapota a jég. Ha volna növényzete, annak olyan feltételek mellett kellene léteznie, amelyek mellett növényzet a Földön nem lé­tezik. De növényi élet nélkül állati élet nem lehetséges. Sok csillagász azt tartja, hogy a Marson nincs viz. Azok a “fehér jégmezők”, amelyek télen kiszélesednek s nyáron leszűkülnek vagy eltűnnek, havat látszanak jelezni, de máskép is megmagyarázhatók. Átlagban a Mars másfélszer annyira van a Naptól, mint a mi Földünk. De ez a távolság változik aszerint, hogy a Mars nap­közeiben vagy naptávolban van-e, 128 és 154 millió mérföld között. A Marson a nap 40 perccel hosszabb, mint a mi napunk, a marsi év kb. kétszer olyan hosszú, mint a mi évünk. 1877-ben Schiaparelli vonalakat fedezett fel a Marson, amelyeket csatornáknak neveztek el; ezeket emberi intelligencia müveinek tar­tották s fantasztikus történeteket találtak ki arról a rendkívüli mérnöki tudásról, amellyel a Mars lakók megmentik a hőjüket s az éle­tüket lehetővé teszik. De se a csatornák léte, se azok jelentősége nem más, mint a mi fan­táziánk találmánya. Semmiféle tudományos adat se támogatja őket. AZ IGAZGYÖNGY. A gyöngyöt minden korban nagyon nagyra becsülték. A kínaiak már 2300 évvel Krisz­tus születése előtt adózásul fogadták el. ők azt hitték, hogy a gyöngy a sárkány agyából

Next

/
Oldalképek
Tartalom