Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1944-10-01 / 4. szám

6 TÁROGATÓ TÁROGATÓ A Canadian Magyar Monthly Edited by A. CZAKÓ, Ph.D. 428 Queen St. W., Toronto, 2, Ont., Canada Published by The United Church of Canada Printed by THE CHRISTIAN PRESS, LIMITED 672 Arlington St., Winnipeg, Man., Canada Entered at Winnipeg Post Office as second class matter. ered- A régi idők perzsa nagyurai a jobb fülükön hordtak gyöngyöt s ezt a szokást az athéni fiatalság átvette tőlük. A hinduk Írásban dicsőítették az igazgyöngy szépségét már vagy ezer évvel a mi időszámításunk előtt. A régiek a gyöngyöt a könnyek és a szerelem szimbólumának tartották. A kele­tindiai harcosok ezért illesztettek gyöngyöt a kardjuk pengéjébe; azt mondták, hogy akkor sok könny fog a kardjuk nyomán fakadni. A gyöngyök közt nagy különbség van ra­gyogás és nagyság szempontjából. A legjobb példányokat “keletieknek” nevezik s ezek rendszerint a forró éghajlat alól jönnek. A Perzsa Öböl, Ausztrália, Tahiti, Panama, Ca­lifornia és Holland India adnak szép gyöngyö­ket. Ceylon gyöngye nagyon nagyrabecsült, de a venezuleai Margarita Sziget gyöngyei sokszor époly értékűek. Gyöngyöket persze találnak Amerika, Franciaország és Néme­tország folyami kagylóiban is, de ezeknek nincs ékszer-értékük. Az igazgyöngy nagyon drága s az ára igen felment. Nagy a kereslet s a kínálat alá van vetve a természet szeszélyeinek. Ceylonban az osztriga ágyakat néha a vihar teljesen el­söpri úgy hogy évekig nem találnak gyöngyöt. Bizonyos halak is nagy károkat okozhatnak. A gyöngyhalászás századok éta nem válto­zott. A Perzsa Öbölban az arab halászbárkák vagy tiz búvárt visznek magukkal, akikre egy 40 fontos követ erősítenek s egy kötelet, amely a bárkához köti őket. A búvár mély lélek - zetet vesz s lemerül. Vagy 60-80 másodperc múlva felbukkan s átadja az osztrigával meg­töltött hálóját. Ezt addig ismétli, amig ki nem merül. A kagylókat azalatt nyitják ki, mig a bárkák visszatérnek. Ez a vizsgálat izgató, mert mindenki lesi, hogy nincs-e nagy gyöngy a leletben. Újabban egy nagy gyön­gyöt találtak, amely 150 ezer dollárt ér. A legtöbb kagylóban egyáltalán nincs gyöngy, vagy ha van is, olyan apró, hogy orvosságnak adják el. A leletnek vagy negyven százaléka kerül a piacra. A gyöngyszakértők meg tudják mondani, hogy a gyöngyöt a világ melyik részében ta­lálták. Nem régen a Földközi tenger afrikai partján találtak olyan gyöngyöt, amely azonos volt a Perzsa Öbölben találttal. A biológusok is megerősítették a gyöngyszakértők erre vo­natkozó véleményét. Mi volt ennek az oka? Egy darabig nem tudták, mert senki kagylót át nem ültetett. De aztán kisült, hogy a kagyló átsétált; átsétált Ceylonból Afrikába. Mikor a Suez csatornát 1869-ben megnyitot­ták, azt nemcsak a hajózás számára nyitot­ták meg, hanem az osztrigáknak is. Hogyan jő létre a gyöngy? Egy parányi élősdi beletúrja magát az osztrigába, ahol el­pusztul. Erre a kagyló bevonja azzal a gyön­gyszerű anyaggal, amely a kagyló felszínén van. A kínaiak már évszázadokkal ezelőtt beil­lesztettek idegen anyagot az élő osztrigákba- A gyöngy vagy hét év alát érik meg. Ezek a mesterséges gyöngyök, amelyekkel újabban Japán látta el a piacot. Mikimoto nevét mindnyájan ismerjük: ő Japán leggazdagabb embere s a vagyonát ilyen mesterségesen lé­tesített gyöngyökből szerezte. Ezeket a kul­­tivált gyöngyöket kezdetben megkülönböztet­ték a természetesektől, de újabb tudós véle­mények azt tartják, hogy a kultivált és ter­mészetes gyöngyök azonosak minőségben. Vannak, akik azt tartják, hogy a gyöngy meghal. Ez nem áll, mert a gyöngy nem él, tehát nem is halhat meg. De tény, hogy a gyöngy elvesztheti a fényét a viselés követ­keztében. Az emberi bőrnek van olyan vá­ladéka, amely árt a gyöngy felszínének, Ha­sonlóképen árt a púder és egyéb szépitőszerek. Vannak persze gyöngydoktorok, akik kellő kezeléssel vissza tudják adni a gyöngynek az eredeti fényét. Rendszerint a legkülsőbb ré­teget távolitják el, de ez azzal a veszedelem­mel jár, hogy az alatta levő réteg esetleg szin­tén nem ragyogó s akkor csak súlyban vesztett a gyöngy anélkül, hogy ragyogásban nyert volna. MACHIAVELLI. Sokat emlegették és emlegetik is a nevét mióta Mussolini és Hitler kerültek uralomra. Azt mondják, hogy ezek mind Machiavelli ta­nítványai. Ki volt hát Machiavelli? A szótár még jelzőt is csinál a nevéből s ez a jelző gonosz szörnyeteget és alattomos

Next

/
Oldalképek
Tartalom