Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1944-07-01 / 1-2. szám

T A R O G A TŐ II nyilván ellenmondás van, ami azt jelenti, hogy az egnik állítás nem állja meg a helyét. Melyik az? Tudjuk azt, hogy az akaratunk szabadságát az öntudatunk bizo­nyítja, ami a gondolkodó emberre nézve a legközvetlenebb bizonyíték. Hogy szabadon választhatok két dolog között-akár megfontoltsággal, akár játékos könnyelműséggel -—, azt ép úgy tudom, mint ahogy tu­dom, hogy jókedvű vagyok-e, vagy rossz. De ha van szabad akarat, akkor nem lehet végzet. Ádám is ezt válaszolta Lucifernek. így: Helyesebben: épen mivel Isten nem kényszeritette az embert arra, hogy a parancsának engedelmeskedjék, az ember képes volt Istennel szembeszállni, mert az akarata szabad volt-Lucifer ezt kénytelen belátni, azért módosítja a végzetről való ta­nítását. A végzet nem az egyént-mint egyént — köti meg, hanem az egészet, s igy az egyént is, mint az egész részét. Ezt mutatja a sta­tisztika is. Hasonló körülmények közt az élettartamra, házasságra, elválásra, öngyilkosságra vonatkozó statisztikai adatok hasonló száma­rányokat mutatnak. Mit szóljunk ehhez? A hasonlóság semmit sem bizonyít. Az azonosság bizonyítana, ha nem visszafelé okoskodnánk; azaz, mikor többé-kevésbé azonos statiszti­kai adatokat látunk az emberi élet tevékenységeire nézve, azt tételezzük fel, hogy a körülmények is többé-kevésbé azonosak voltak. Feltételez­zük, de bizonyítani nem tudjuk. A valószinüség minden ilyen azonos­ság ellen szól: a körülmények már csak azért sem azonosak, mert az ember a megelőzőekből tanult s okulni tud belőlük. Az egyes ember talán nem tanult, de tanult az egész, a nép, a nemzet, az emberiség. A külső meghatározottság azonosság-félét mutathat, de ez csak látszat, mert a külső meghatározottsághoz mindig hozzá kell adni a tudás és tapasztalás által jelentett benső meghatározottságot. S nemcsak a tudás adhat benső meghatározottságot, hanem a vallás, erkölcsiség, művészi vagy jogi érzék stb. Tehát legalább is annyit mondhatunk, hogy a statisztika nem bizonyít semmit, mert nem tud bizonyítani. A statisztikának azt a jelenséget, amely látszólag csak külső s a tudo­mányos megfigyelés által megközelíthető jelenség, kell pontosan meg­figyelnie; de tény az, hogy az sohasem csupán külső, ha emberi élet je­lenségekről és aktivitásokról van szó, hanem benső is, amely kicsúszik a megfigyelés alól. Azt mondják, hogy az ember tömegben többé-kevésbé mechaniku­san viselkedik; ez igy lehet s a tömeg viselkedésre nézve bizonyos jós­latok némileg be is válhatnak, de nem olyan szabályszerűséggel, amely iagzi gépiesség ismertetője lehetne. Lucifer általánosít, ahol nem volna szabad általánositania s bizo­nyosság gyanánt hirdet problematikus tételeket. Nem is tudós ő. ha­nem csak propagandista; az ördög országának csinál propagandát. Egyszerű meggondolások tanítanak meg bennünket arra, hogy vagy Istenben hiszünk, vagy végzetben, de a kettőben egyidejűleg nem hihe­tünk. Ha van Isten, ha Isten teremtette a világot, akkor az előreel­­rendeltség azt jelentené, hogy az egész világ csak játéktér, amelyen az emberek csak bábuk módjára mozognak, amely bábuk annyival ros­szabbak az emberek által készítetteknél, hogy bár ép úgy nincs akara­tuk, mint a játékoknak, abban az illúzióban élnek, hogy van akaratuk. .... hazudsz, az akarat szabad. Kiérdemeltem azt nagyon magamnak, Lemondtam érte a paradicsomról.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom