Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1944-07-01 / 1-2. szám

T A R O G A TŐ

II

nyilván ellenmondás van, ami azt jelenti, hogy az egnik állítás nem állja meg a helyét. Melyik az?

Tudjuk azt, hogy az akaratunk szabadságát az öntudatunk bizonyítja, ami a gondolkodó emberre nézve a legközvetlenebb bizonyíték. Hogy szabadon választhatok két dolog között-akár megfontoltsággal, akár játékos könnyelműséggel -—, azt ép úgy tudom, mint ahogy tudom, hogy jókedvű vagyok-e, vagy rossz.

De ha van szabad akarat, akkor nem lehet végzet. Ádám is ezt válaszolta Lucifernek. így:

Helyesebben: épen mivel Isten nem kényszeritette az embert arra, hogy a parancsának engedelmeskedjék, az ember képes volt Istennel szembeszállni, mert az akarata szabad volt-Lucifer ezt kénytelen belátni, azért módosítja a végzetről való tanítását. A végzet nem az egyént-mint egyént — köti meg, hanem az egészet, s igy az egyént is, mint az egész részét. Ezt mutatja a statisztika is. Hasonló körülmények közt az élettartamra, házasságra, elválásra, öngyilkosságra vonatkozó statisztikai adatok hasonló számarányokat mutatnak. Mit szóljunk ehhez?

A hasonlóság semmit sem bizonyít. Az azonosság bizonyítana, ha nem visszafelé okoskodnánk; azaz, mikor többé-kevésbé azonos statisztikai adatokat látunk az emberi élet tevékenységeire nézve, azt tételezzük fel, hogy a körülmények is többé-kevésbé azonosak voltak. Feltételezzük, de bizonyítani nem tudjuk. A valószinüség minden ilyen azonosság ellen szól: a körülmények már csak azért sem azonosak, mert az ember a megelőzőekből tanult s okulni tud belőlük. Az egyes ember talán nem tanult, de tanult az egész, a nép, a nemzet, az emberiség. A külső meghatározottság azonosság-félét mutathat, de ez csak látszat, mert a külső meghatározottsághoz mindig hozzá kell adni a tudás és tapasztalás által jelentett benső meghatározottságot. S nemcsak a tudás adhat benső meghatározottságot, hanem a vallás, erkölcsiség, művészi vagy jogi érzék stb. Tehát legalább is annyit mondhatunk, hogy a statisztika nem bizonyít semmit, mert nem tud bizonyítani. A statisztikának azt a jelenséget, amely látszólag csak külső s a tudományos megfigyelés által megközelíthető jelenség, kell pontosan megfigyelnie; de tény az, hogy az sohasem csupán külső, ha emberi élet jelenségekről és aktivitásokról van szó, hanem benső is, amely kicsúszik a megfigyelés alól.

Azt mondják, hogy az ember tömegben többé-kevésbé mechanikusan viselkedik; ez igy lehet s a tömeg viselkedésre nézve bizonyos jóslatok némileg be is válhatnak, de nem olyan szabályszerűséggel, amely iagzi gépiesség ismertetője lehetne.

Lucifer általánosít, ahol nem volna szabad általánositania s bizonyosság gyanánt hirdet problematikus tételeket. Nem is tudós ő. hanem csak propagandista; az ördög országának csinál propagandát.

Egyszerű meggondolások tanítanak meg bennünket arra, hogy vagy Istenben hiszünk, vagy végzetben, de a kettőben egyidejűleg nem hihetünk. Ha van Isten, ha Isten teremtette a világot, akkor az előreelrendeltség azt jelentené, hogy az egész világ csak játéktér, amelyen az emberek csak bábuk módjára mozognak, amely bábuk annyival rosszabbak az emberek által készítetteknél, hogy bár ép úgy nincs akaratuk, mint a játékoknak, abban az illúzióban élnek, hogy van akaratuk.

.... hazudsz, az akarat szabad. Kiérdemeltem azt nagyon magamnak, Lemondtam érte a paradicsomról.-