Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1944-05-01 / 11-12. szám
TÄROGATÖ HAVI FOLYÓIRAT A KANADAI MAGYAROK OKUUCMRACS SZGRAK0ZTATA5 ÄRA SZERKESZTI- DR.CZAKAMBRO Hatodik évfolyam ★ 11-12. szám ★ 1944. május—jun. MAGYARORSZÁG. A náci brutalitás teljesen az igájába hajtotta s csupán eszköznek használja a saját bőre megmentésére. A lakosságát, a magyar népet, a mi testvéreinket és barátainkat Hitler banditái kirabolják, kényszermunkára fogják, koncentrációs táborokba zárják, bebörtönzik, megkinozzák. A v égóráit élő fasiszta fenevad azt akarja, Jtogy mások is vele együtt pusztuljanak s igy pusztuljon el Magyarország ás. De a nácik csalódni fognak! A magyar nép mostani szenvedése csupán tisztítótűz lesz a számára, amely kinyitja a szemét s megláttatja vele az üdvössége és boldogulása útját. Ez az út: szakítani a feudális múlttal, szakítani a kardcsörtetőkkel, szakítani azokkal a népbelonditókkal, akik a hazafiasság cégére alatt csupán kizsákmányolták és rabszolgaságban tartották; s ehelyett követni az igazi demokrácia útját, az erkölcsiséggel alátámasztott ésszerűség sugalmait. A magyar nép már megtalálta a vezetőjét, aki biztosíthatja a számára a szabadságát, függetlenségét és boldogságát. Azt a vezérét, aki a magyar múltból kivágja azt, ami csupán egyesek érdekeit szolgálta, de átmenti azt, ami a magyar népnek és a magyar kultúrának igazi értékeit jelenti. Ez a vezér KÁROLYI MIHÁLY, a magyar nép régi barát jé s önzetlen szolgája, aki úgy kezdte a vezetést, hogy mindenét, amije volt, a népnek ajándékozta. KÁROLYI MIHÁLY volt az egyetlen feje a magyar népnek, aki nem a népből, hanem a népért élt. A világ minden szabadon nyilatkozó és hazáját szerető magyarsága KÁROLYI MIHÁLY mögött sorakozott fel: Anglia menekült magyarsága egységbe tömörült ömögötte; Amerika, Dél-Amerika és Kanada Szabad Mozgalma kezdettől fogva rendületlenül KÁROLYI MIHÁLY mögött áll. KÁROLYI MIHÁYL a mi reménységünk s a magyar feltámadás hatalmas biztositéka,. MAGYAR HEGEDŰSÖK. A Tárogató cikkét a hegedűről sokan élvezettel olvastuk. Mivel azonban a magyar hegedűsökről csak pár szóban emlékezik meg, folytassuk ott, ahol a cikk abbamaradt. A magyar hegedűsökkel, akik a magyar művelődés és művészettörténet egyik legszebb lapjára kívánkoznak. A régi magyar hegedűsök jelentékeny részben cigánysorból kerültek ki. De a nem cigányszármazásuak is közel állottak előadásuk szellemében a. cigányvirtuózok művészetéhez. Vagy pedig abból merítettek. Hogy a régi magyar zenében mennyi volt az ősmagyar, mennyi a cigányelem, azt nagyon nehéz megállapítani. Itt nem is térünk ki rá. Említsünk nehány régi magyar hegedűst. íme Lavotta János (1764—1820). Van-e magyar aki “Kesergőjét” nem ismerné? Vagy Bihari János cigányprímás (1764—1827), akiről Eötvös Károly annyi szeretettel ir halhatatlan könyvében az “Utazás a Balaton kürül” cimüben. Csermák Antal (1774-1822) játékáról ugyancsak a legnagyobb elragadtatással írnak kortársai. Rózsavölgyi Márk (1787—1848) Europaszerte elismert európai műveltségű virtuóz volt, kiről Petőfi Sándor egyik legszebb versében emlékezik meg (Rózsavölgyi halála