Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1944-05-01 / 11-12. szám
2 T Á R O G A TÓ ra). íme négy sora: “Ébredj fel, vén muzsikus, vén barátom, Hadd búsuljunk, lelkesedjünk nótádon, Olyan istenigazában tudtad te, Hogy hol fekszik a magyarnak a szive. . ” A pesti Nemzeti Színház első hegedűse volt Ridley Kóné (1812-1892), aki az Amerikában világhírűvé vált Auer Leopold (845—) ugyancsak magyar származású hegedűművésznek volt tanítója. E sorok írója még hallotta Reményi Edét, aki első modern nagy mestere volt a hegedűnek. (Szül. Miskolczon, 1828-ban). Tanítója s magyar ember volt, Böhm József, a bécsi konzervatórium hegedüprofesszora. Reményi bejárta hegedűjével az egész világot és hirt szerzett a magyar névnek világszerte. Tiz éven át Pesten élt és résztvett minden haladó művészeti és társadalmi mozgalomban. A Petőfi-szobor költségeinek nagyrészét ő hegedülte össze. Liszt Ferenc, minden idők legnagyobb magyar művésze, igen szerette Reményit és “Koronázási miséjébe” az ő számára irt egy gyönyörű hegedűszólót. A Habsburg-udvari copf azonban megakadályozta, hogy elő is adja a koronázáson, mert ott előírás szerint a bécsi udvari első hegedűs játszhatott csak szólót. Aminthogy Liszt sem vezényelhette a sáját szerzeményét, hanem az udvari karmester. Mindketten szépen csendesen meghúzódtak a Mátyástemplom kórusában. Reményi öreg napjairól melegen emlékezik meg Szomory Dezső, aki Párisban, Munkácsy Mihály műtermében ismerkedett meg vele. Aggastyán korában világkörutra válalkozik és útközben Sanfranciscoban hal meg 1898-ban. Ugyanebben a Liszt-Reményi- Munkácsyféle körben tűnik fel legelőször Hubay Jenő 1858-1939) a legnagyobb magyar hegedűpedagógus. Neki köszöni a magyar hegedűiskola világhirét. A brüsszeli konzervatórium fiatal tanárát Liszt Ferenc szerződteti Budapestre, ahol egy hosszú életen keresztül működik mint az általa létesített akadémiai mesteriskola vezetője. Tanítványai közt sok a világnév. Ő képezte ki Szigeti Józsefet (1892) aki hangszerének legnagyobb magyar művésze. Telmányi Emilt (1892) aki Kopenhágában vezetője a zenei életnek. Többi világhírűvé vált tanítványainak hosszú névsorából még csak néhányat említünk mint legkiválóbbakat: Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Arányi Jelly és Arányi Frmcis (Seattle, Wash.) Eddy Brown, Koncz János, Pártos István (fiatalon halt meg), Rubinstein Erna, Erica Morini (New York), stb. Hubay iskolájából indulnak ki a legjelesebb magyar vonósnégyes társulatok is. A Waldbauer-Kerpely négyes Budapesten működik. A Hauser-Son-féle négyest eredetileg “Budapesti vonósnégyesnek” hívták. Ma már csak a neve budapesti, mert egy magyar tagja sincs. Volt prímása, Hauser Emil távol keleten konzervatóriumi igazgató. , A Léner- és a Roth-vonósnégves az Egyesült Államokban a legeslegelsők közt emlittetik. Nincs az Egyesült Államokban neves zenekar (filharmonikus), amelyben nehány jó magyar hegedűs ne ülne, főleg Hubay- növendék; Hartmann, Kenton Egon, Kármán Ivor, Lengyel Magda, Kerékjártó Gyula, stb., stb. Ki tudná őket felsorolni! Milyen szép feladat volna ezeket a szerteszóródott értékeket valahol nyilvántartani! Chicago, 111, 1944, március. K.S.I. MAGYAR ORVOS KÖNYVE ÖNMAGÁRÓL. A könyv cime: Egy orvos élete. A szerzője: Dr. Hollós József. A könyvhöz előszót Vámbéry Rusztem irt. Megjelent New Yorkban 1944-ben. Egy érdemes, gazdag élet drámai gyosaságu leírása. Olyan érdekfeszitő, hogy egyhuzamban elolvassa az, akinek a teendői ezt megengedik. (A könyv 296 oldal). A szerző európai hirü orvos, aki jelentőshelyet vívott ki magának az orvostudomány terén. Nemcsak magyar vonatkozásban, hanem európaiban is kimagasló jelentőségű. Ha valaki erre azt mondaná, hogy ilyen több is van Magyarországon, annak igaza lehet. De ha Dr. Hollós József jellemzéseként még azt is elmondjuk, hogy nemcsak kiváló orvos és tudós, hanem magas erkölcsi nívójú személyiség is, akkor már aligha találunk sokat a fajtájából. Pedig Hollós József nagysága épen abban rejlik, hogy ő mindenfajta beteg állapotot gyógyítani akart, nemcsak azt, amit a tüdővész vagy egyéb testi nyavalyák okoznak, hanem azokat is, amelyek segítik ezeknek az átkos betegségeknek a terjedését és megnehezítik a betegségek kiirtását. Másszóval Hollós doktor ama progresszív gondolkozásu magyar emberek közül való, akik nemcsak egyes embereken, hanem általában Az Embereken akartak segíteni; akik felismerték, hogy gyógyítani igazán csak úgy lehet, hogy a
