Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1944-03-01 / 9. szám
10 egész emberiségért élni erkölcsileg többet jelent, mint egy zárt közösségért élni a többi közösség rovására és kárára (amint azt az imperializmus teszi). Ez igaz. De a hazáért élni egyáltalán nem jelenti azt, hogy más hazáját támadnom kell. Nem jelenti azt, hogy mást megfosztok olyanoktól, amiket én monopolizálok, mert a monopóliumokat meg lehet szüntetni. Nem igaz az, hogy idegeneket a magam képére akarok formálni, mert épen mivel nekem a magam módján való élés kell, ez megtanított arra, hogy másnak a saját módján való élését tiszteletben tartsam. Hazafi vagyok, de nem hóditó. Nem zárom be a kapumat mások előtt s azt szeretném, ha ők se zárnák be előttem a kapuikat. Tanulni szeretnék másoktól s nem bánom, ha tőlem tanulnak. így az emberiség nagy eszményeinek—a szabadságnak, egyenlőségnek, testvériségnek—megvalósításához mi valamennyien, különböző hazákhoz tartozó hazafiak, odaadjuk a magunk módján való elgondolásainkat és magunk mivolta által színezett adalékunkat. Az emberiség tud egységes nagy család lenni, mert különböző apró családokra oszlik, akik különböznek ugyan, de mégis csak családok, tehát együtt működhetnek, s nem rablóbandák, amelyek a másik bandát — vagy akár a másik családot is — meg akarják semmisíteni, hogy ők maguk annál több zsákmányhoz jussanak. A patriotizmus nagy és ideális viselkedés addig, mig imperializmussá nem fajul el (amig a családból nem lesz rablóbanda) s minden erkölcsi szempontból ellene emelt kifogás csak az imperialista államokra illik. S ha az imperializmus rablógazdálkodása az elvetendő, akkor ugyanilyen alapon a nemzetközi alakulatokat is kifogásolhatnók, mert azok épen olyan imperialisták lehetnek, mint a nemzetiek. XXXX. A falanszter tudósának a világnézete. (A 12. szinből.) Ádám és Lucifer meglátogatja a falanszter tudósát, aki vegyi laboratóriumában dolgozik s keményen dolgozik, mert ebben a rendben a rend a gép rendjét jelenti, melyben minden keréknek mozognia kell állandóan, különben a gép hatóképességét veszélyezteti. A tudós nem is hederit rájuk kezdetben s csak akkor hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, mikor a hiúságánál fogva megfogják. “A természet és ember — mint végső salak leszürődött a tudósban, de megmaradt benne is a nagy hiúság”. A tudós nagyon helyesen azt kérdezi a látogatóitól, hogy milyen részletkérdésről akarnak felvilágosítást nyerni, de Lucifer azt válaszolja, hogy ő “átpillantását vágyja az egésznek”. A tudósban a tudós nyilvánult meg, Luciferben az ember. A tudós világa a részletek világa, mert különben sohasem jutna előre; különben lehetetlen volna uj felfedezéseket tenni. A tudományos megismerés a megismerendő valóságot részletekre osztja s a részleteket ismét apróbb részletekre s az igazi tudós mindig nagyon apró részleteket választ a vizsgálódása tárgyául, mert csak igy közelitheti meg azzal a kizárólagos figyelemmel, amely szükséges, hogy minden oldalról tisztán lássa a feladatát. A tudós nem természetrajzot és történelmet tanulmányoz, hanem vagy egyiket, vagy másikat; s ha a természetrajzot választotta, nem fog a természetnek mind a három világával, az állattannal, növénytannal és ásványtannal foglalkozni, hanem csak eggyel. Ha a növénytant választotta s állandóan az egészet tartja _____________________TÁROGATÓ______________________
