Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)

1944-03-01 / 9. szám

2 TÁROGATÓ 3 nap alatt! Ez az ember magára, a saját testének a lerombolására értette a 3 napot. Csak 3 napig lesz lerombolva. Ez az ember tényleg beszélt a saját jeltá­madásáról. .. Feltámadás! Jézus jeltámad­hat... Abszurdum!... De hátha?... Hátha mégis?!) Ezek a gondolatok nem hagyták a farizeu­sokat és a papi tanács tagjait aludni. Egymás közt megbeszélik ezt a kellemetlenséget s el­határozzák, hogy valamit tenni kell. Mi lesz, ha a tanítványok ellopják Jézus holttestét s a népnek azt mondják, hogy feltámadott? Ezért Pitátushoz mennek s előadják a kérésüket, hogy ő római katonákkal őriztesse Jézus sirját. Pilátus nem valami szívesen lát­ta őket, amit jelez a főpapok és farizeusok nagyon alázatos és hazug, képmutató megszó­lítása: “Urunk, eszünkbe jutott stb.” Nekik, a saját bevallásuk szerint, csak egy uruk volt, Isten, de most — a cél szentesíti az eszközö­ket! — az Istent megillető cimet a gyűlölt ró­mai helytartónak is megadják, ha az a hely­tartó az ő céljukat szolgálja. Pilátus röviden és nyersen válaszol: “Kap­tok őrséget”. A zsidók elmennek és lepécsételik a követ, hogy meg lehessen látni, ha valaki megboly­gatta; ha esetleg a katonákat a tanítványok megvesztegették. Bizonyosak akartak lenni a sir felől. A zsidók felfogása szerint a megsemmisítés­nek ez a útja:meg kell ölni; el kell temetni; a sirt lepecsételni; őriztetni. Azóta is ezt csinálják olyan személyekkel és dolgokkal, akiket vagy amiket meg akarnak semmisíteni. Csak épen hogy mindez fölös­leges és nevetséges. Az igazságot nem lehet megölni. Az igazság valamiképen a világegye­tem lényegéhez tartozik, mert az igazság az Istenhez tartozik s Isten teremtette a világot. Az öreg Gamaliel fejezte ki ezt először, mi­kor a zsidóknak azt tanácsolta, hogy kár a keresztényeket üldözni, mert ha a vallásuk az Istentől van, akkor úgyis hiába hadakoznak ellenük; ha ellenben nincs Istentől, akkor magától is elpusztul s nem kell ellene hada­kozni. Ezt jegyezzük meg magunknak a világ eseményei és személyei megítélésénél:ami ben­nük igaz értéket jelent, azaz igazságot, jósá­got, az ellen nemcsak hogy nem sza­bad, de nem is érdemes hadakozni. Ami viszont ellenkezik az igazsággal és jósággal, az amúgy is elpusztul. így kell megítélnünk a kommunizmust és fasizmust is. Ami bennük igazság, azt nem lehet eltemetni. Akár tetszik ez nekünk, akár nem: igy van. Ez a történe­lem lényege és filozófiája:az igazság, a jóság, a szépség örökéletüek. A hegedű. A modern hegedű alig több háromszáz éves­nél. Nem mintha nem lettek volna már év­ezrekkel ezelőtt vonós hangszerek Indiában, Kínában, Egyiptomban, de ezeknek a primitiv szerszámoknak nem sok közük van ahhoz a hangszerhez, amelyet mi hegedű néven isme­rünk. Furcsa külsejű hangszer a hegedű, de a legérdekesebb benne az, hogy pont ilyen furcsának kell csinálni, ha nem akarjuk, hogy a hang a terjedelméből vagy szépségéből veszítsen. Hires hegedükészitők. A legkiválóbb hegedükészitők olaszok vol­tak, az Amati, Guameri és Stradivari családok tagjai. A legrégibbek az Amati-hegedük, amelyek azonban nem bizonyultak olyan tar­tósaknak, mint a többiek. A hangjuk édes és puha, de nem zengzetesek s nem elég erősek arra, hogy nagy koncerttermekben szólaltas­sák meg őket. Az Amati család legkiválóbb tagja Nicolo volt, aki 1596-tól 1684-ig élt. A hegedű-család fejlődésében a “leghango­sabb” maradt fenn. Mivel a régi időkben a hegedűt legtöbbet a templomban használták, hatalmas hangra volt szükség. Az Amatik utódai, a Guarneri és Stradivari családok tag­jai, arra törekedtek, hogy a hegedű hangját erősítsék, de amellett még jobban kifejlesszék az édes hangját. Ez olyan csodálatosan sike­rült nekik, hogy ezeknek a régi olaszoknak a modeljeit azóta se múlta felül senki. így történt aztán, hogy a legkésőbb keletkezett hangszerek egyike, a hegedű, nyerte el lege­lőször a tökéletességét háromszáz évvel ezelőtt. A többi hangszereket még mindig javitgatják. A Guarneri család öt hires tagja közt leg­híresebbé vált Joseph del Gesu (1683-174S); az ő hangszereit époly nagyra becsülik, mint Antonio Stradivariéit, akit a hegedükészitők fejedelmének tartanak. Fritz Kreisler használ egy Guarnerit. Ez a Guarneri sok időt töltött

Next

/
Oldalképek
Tartalom