Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1939-09-01 / 3. szám

4

TÁROGATÓ

Valószínűleg alaptalanul tulajdonítják Dr. Schachtnak, a német birodalmi bank volt fejének, a következő megjegyzést, de akárki tette, fején találta a szöget.

“Hogyan érzi magát a német ember” — kérdezték tőle -— “Ausztria, Csehszlovákia és a Memel bekebelezése után?”

“Nem sokat jelent neki”-válaszolta. “Úgy érzi magát, mint az az ember, akit életfogytiglani fegyházra ítéltek s azt hallotta, hogy a börtönéhez uj szárnyat építettek.”

Dr. Lajos Iván könyve

Ez a könyv, amelynek a címe: Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében (Pécs, Egyetemi nyomda, 1939, 100 lap, ára 2 pengő volt), az egész világ közvéleményét foglalkoztatta, amennyiben nemcsak a napilapok emlékeztek meg róla mindenütt, hanem a rádiók is tárgyalták. A Magyar Kalendárium a julius 23.-i számában ismertette röviden. A könyvet a magyar kormány német nyomásra otthon betiltotta, de megvárta, mig vagy 40-50 ezer példányban elfogyott, ami épen elég arra, hogy mindenki megismerje. Nagyon kívánatos is, hogy mindenki megszívlelje, amit a szerző a magyar jövő érdekében egy német nácizmussal való barátságról leszögez. A könyvről a hirdetése azt mondja, hogy már 11 államban van sajtó alatt, amit igen örvendetes jelenségnek tartunk.

A könyv német forrásokra támaszkodik s mivel a német diktatúrában olyan vélemény nem láthat nyomtatásban napvilágot, amely ne a hivatalos körök véleménye volna, ezeket a forrásokat Hitlernek és vezérkarának a tekintélye támogatja akkor is, ha nem Hitler és szükebb környezete szól belőlük. A könyv lényege az, hogy Németország szükségkép a veszedelmébe rohan; egy, a demokratikus hatalmakkal vívandó háborút egész bizonyosan elveszt, tehát azok az országok is vesztükbe rohannak, amelyek Németország oldalán harcolnak. Ez állna Magyarországra is, ha Magyarország ismételten elkövetné azt a hibát, hogy Németország szövetségében fegyvert rántana. (Ezt mi egyáltalán nem hisszük, mert a magyar politika vezérei nem estek a fejük lágyára. De a figyelmeztetés azért nagyon is helyénvaló, mert a közvélemény megfelelő informálása támogathatja a kormányt.)

A könyvet kivonatolni nem lehet, mert minden sora fontos. El kell olvasni! E helyen csak egy pár szemelvényt akarunk belőle közölni, amelyek fényesen illusztrálják, hogy milyen jóbarátai a németek a magyaroknak.

Itt van Ewald Banse, a vérszomjas földrajz

tudós véleménye Magyarország integritásáról.

“Ewald Banse a szazezer-számra olvasott “Rassen und Volk im Weltkrieg” c. müvében kertelés nélkül megmondja, “a harmadik birodalmat az Északi tengertől a Rábáig, a Memel vidéktől az Etschig és a Rhone-ig csak a vér és vas segítségével tudjuk megteremteni.” Szerinte különben a magyarok egyébként sem valók Európába.” (11. lap)

Benno Graf német szakértő kijelentése: “A 8 milliós gyűlölködő kis, nyomorult, balkáni Magyarországnak nincs joga ahhoz, hogy állampolgári hűséget követeljen a németektől. A magyarsággal szemben egy uj jelszó született meg, amely igy hangzik: “A nemei határ a Balaton mellett fekszik.” Magyarországon minden kulturmegnyilvánulás német. A magyarságot, ezt a vad, lovas népet leszoktattuk a nomádságról, műveltséget és civilizációt adtunk neki. Ezt az országot, melyet a mi kultúránk formált a maga képére, nem hagyhatjuk számunkra elveszni. Jogainkról nem mondunk le, mert egyedül és kizárólag tőlünk függ ennek a területnek a meghóditása ”

Lange Frigyes, egy másik német irányadó férfiú “a békeszerződések korrekciója gyanánt nemcsak Pozsonyt, hanem Magyaróvárt, Sopront, Kőszeget, Szentgotthárdot akarja az akkori Ausztriával és vele együtt a német birodalommal egyesíteni. (12. lap) “A népszavazás csalással vette el Burgenland fővárosát, Sopront.” Egy másik földpolitikus iró ezt mondta: “A magyarok betörtek Sopronba és ezzel megfosztották Burgenlandot természetes fővárosától.”

Hitler egyik jobbkeze, Rosenberg Alfréd, a Völkischer Beobachterben, a leghivatalosabb német újságban: “veszélyesnek, méltánytalannak és igazságtalannak bélyegezte meg Magyarországnak a békés revíziót sürgető követeléseit és e közben olyan sértő hangot ütött meg, amelyre nem baráti, de még semleges vélemény sem, hanem a legellenségesebb, elvakult gyűlölet lehet csak képes.” Hitler azonosította magát ezzel a cikkel s kijelentette, hogy Rosenberg azt egyenesen az ö utasítására irta.

A német nácik Paul de Lagarde-ot tekintik egyik prófétájuknak, aki ezeket irta: “A dunai birodalom minden néptörzse, beleértve különösen a magyarokat, Európának végtére csak terhére van. Minél előbb pusztulnak el, annál jobb reájuk cs reánk nézve.” Ezt a könyvet Pesten a hivatalos német könyvkereskedésben árulják és ajánlják.

A szerző nem állhatta meg, hogy e fejezet végére oda ne Írja: “Bármit hozzon számunkra a jövő, az biztos, hogy akarunk lenni és leszünk is barátai Németországnak, de cselé-