Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1939-03-01 / 9. szám
TÁROGATÓ 7 &--------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------♦ A VILÁG FOLYÁSA i-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------♦ Amerikában külön intézmények vannak a közvélemény tnulmányozására. Az egyik az American Institute of Public Opinion, amelynek az élén egy egykori újságírás-professzor áll; a másik a Fortune nevű folyóirat intézménye. Hogy milyen megdöbbentő pontossággal tudják a közvéleményt megfigyelni, mutatják a későbbi eredmények. Ezek az intézmények nem találgatnak, hanem lelkiismeretesen végzett kutatások alapján jósolják meg a bekövetkezendő választások eredményeit s a jóslásuk mindig helyes. A Fortune januári közhangulat-vizsgálata annyiban fontos, hogy egy — az egész világot érdeklő — kérdésre ad jelentős választ. A kérdés arra vonatkozott, hogy hogyan érez Amerika választó polgársága a háborús semlegesség, az elszigeteltség szempontjából. Mig azelőtt az amerikaiak többsége amellett volt, hogy Amerikának távol kell magát tartania minden háborútól, most ezt a véleményét elejtette. Ma az a vélemény uralkodik Amerikában, hogy egy európai háborúba Amerika is be fog avatkozni, ami népszerűén kifejezve annyit jelent, hogy egy ilyen háborúba Amerikának bele kell avatkoznia. Érdekes, hogy a szavazatok nagy többsége (73%) a mellett volt, hogy Kanadát az amerikaiaknak meg kell védeniök, ha azt ellenséges katonaság meg akarja szállani. Ez természetes, mert Kanada megszállása az Egyesült Államok megszállását Is jelentené, tehát az amerikaiaknak kanadai területen is harcolniok kell a saját országuk megvédésére. Az egyik kérdés ez volt: Álljanak a demokratikus hatalmak szilárdan Mussolini és Hitler ellen, ha azok más nemzetek rovására több területet igényelnek, akármibe kerüljön is az? A válasz: Só. 3%igen, 31% nem, 12.7% “nem tudjuk.” Más szóval ez annyit jelent, hogy Amerika feladta az ölbe tett kezű pacifizmus álláspontját s hajlandó a demokrácia fegyveres megvédésére más demokratikus országokkal vállvetve. A diktátorok erőszakoskodása a vége felé gravitál. .. Hitlerék uj nagy benső offenzivája a katolikus Egyház ellen fog irányulni. Mint egyik vezető újságuk irta (Völkischer Beobachter, Bécs, 1938. okt. 15.): “Fel vagyunk fegyverkezve a katolicizmus elleni küzdelemre egész annak a teljes megsemmisítéséig.” A nácik egyszerűen nem bírják az emberi egyenlőségről szóló keresztény tant befogadni s nem bírják el Jézus tanítását, mert amint helyesen látják, a kereszténység és nácizmus homlokegyenest ellenkeznek egymással. S mivel ez igy van s mivel ehhez még az is járul, hogy a náciknak égető szükségük van pénzre s a katolikus Egyháznak van vagyona, sőt jelentős vagyona, mi sem természetesebb a náci észjárásnak, mint hogy a katolikus Egyházat, ezt a nem csupán német, hanem nemzetközi Egyházat, meg kell semmisiteni. Goebbels hazug és aljas propagandája (“A propaganda nem tud sem helyesről, sem helytelenről, sem igazról, sem hamisról, csak arról, amit el akar érni” — Goebbels) majd megfelelően bevezeti a szájkosaras sajtóban és a csupán szolgai engedelmességre kárhoztatott párt — szervezetekben megindul az akció s aztán minden megy, ahogy mennie kell. De mi erősen kételkedünk abban, hogy minden úgy történik, ahogy azt Goebbels perverz fantáziája elképzeli. Nem szeretünk jóslásokba bocsátkozni, de ezt a jóslást minden tartózkodás nélkül kijelentjük: Ha Hitlerék a kereszténységet erőszakkal akarják megszüntetni Németországban, akkor rövidesen a saját maguk ásta sírjukba hullanak bele. Lehet, hogy még idejekorán észretérnek; de ha nem, az öngyilkosság leghatékonyabb formáját választották. A zsidókérdés otthon. A magyarországi második zsidótörvény — tervezetet a Magyar Kalendárium III. évf. 3. száma (1939. jan. 15) ismertette. Nekünk erre vonatkozólag csak az a megjegyzésünk van, hogy amint egyeseket nem lehet felelősségre vonni azért, amit kényszer alatt cselekszenek, úgy egész nemzeteket se. A Németországtól keletre fekvő államok elvesztették szabad önrendelkezésüket, náci-Németország árnyéka sötétíti be őket. Cseh-Szlovákiának nyíltan megmondták a németek, hogy teljesen Németország akaratának kell alávetnie magát; Magyarországnak nem mondták meg, de elvárják azt tőle. Hogy ez az uj zsidótörvény igazságtalan és a nácik faji gondolkozásásának megfelelő, azt az otthoniak is érzik. Elég e helyen egy igazán nem liberális és zsidórokonszenvvel nem vádolható katolikus folyóiratnak, a Magyar Kultúrának a véleményére utalni (1939. jan. 5.) A Magyar Kultúra nem máról — holnapra vedlett át, mint sokan a zsidó — törvény hívei között, hanem mindig hirdette, hogy “a puszta
