Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1939-01-01 / 7-8. szám
10 TÁROGATÓ bel falvakban az imám engedélyével. A koldus szegény emberek elfogadták az ajánlatot, mert jó bért Ígértek nekik. De az olaszok csalóknak bizonyultak; nemcsak hogy nem fizették ki a bérüket, hanem a mohamedánoknál annyira fontos imádkozási időt se engedélyezték a munkásaiknak. De Mussolini tele torokkal hirdeti, hogy ő az Iszlám védője. Két évvel ezelőtt egy torontoi egyetemi tanár (C. A. Ashley) egyik előadásában azt a megjegyzést tette, hogy az olaszok rossz gyarmatosítók. Nosza rohant az olasz konzul, akinek ezt besúgták, és elárasztotta a tanárt röpiratokkal, fényképekkel, a propaganda minisztérium kiadványaival. A francia újságíró fentebbi cikke, amely helyszíni személyes tapasztalatok alapján Íródott, igazat ad a torontoi professzornak. Spanyolország. Azokat, akik vörös és kommunista Spanyolországról beszélnek, meg fogja lepni az a hir, hogy a spanyol kormány ki akar békülni a Vatikánnal. Végül is a Franco generalissimus ellen küzdők legnagyobb része katholikus és a spanyol kormány is belátta, hogy a vallási szabadságot vissza kell állítani. Ellenben a Vatikán és Franco között a viszony rosszabbá vált. Ok: a német nácik érezhető befolyása Franco országában. Segura bibornokot Franco kiűzte, mert kikelt az ellen, ahogy Franco német szövetségesei a spanyol katholikusokkal bántak. Tény, hogy a falangisták mindjobban nácikká válnak és a spanyol katholikusok attól tartanak, hogy azok majd úgy bánnak velük, ahogy a nácik bántak az osztrák és német katolikusokkal. Oroszország. Oroszország ismét felvetette a “világ proletárjai forradalmának” a gondolatát. Ennek a szükségességét ugyan Trocki hirdette, de ha Stalin mondja, akkor stalinizmusnak számit. 1935-ben Stalin egyszerre szűkmarkúvá vált és nem akart pénzt áldozni külföldi akcióra. Megelégedett a “népfrontokkal.” Az utolsó pénzösszeget, 2 millió dollárt, az angliai sztrájk vezetőinek küldte, akik megköszönték, de mikor jónak látták, a sztrájkot lefújták. Most tehát újra folyósít pénzt, mert a kapitalista országokat a saját területükről akarja megtámadni. Ezt nem is titkolja, a kijelentés az orosz forradalom 21.-ik évfordulójának az ünnepén történt. — Stalin a német menekült zsidókat nem fogadja be Szovjetoroszországba, mert azok “cionisták és trockiisták.” Nem elég tehát marxistának vagy kommunistának lenni, hogy valaki ma Szovjetoroszországban BÉLYEGEK Édekes bélyegeket adott ki a kataloniai (lojalista spanyol) kormány. Az egyiken Tom Mooney, amerikai munkásvezér arcképe van, akit életfogytiglani fegyházra ítéltek, a másikon Edgar André, kommunista vezér szerepel, akit Hitlerék Hamburgban kivégeztettek, a harmadikon Romain Rolland, a világhírű, Nobel díjjal is kitüntetett, francia iró arcképe van. Az 1,5» és 25 p bélyegeken egy ápolónő és egy katona van. -— Romain Rolland müvei magyarra is le vannak fordítva és azokat mind nagyon érdemes gondolkodva elolvasni. — Tom Mooney-nak most állítólag meg fognak kegyelmezni. Zsigmond magyar király arcképe szerepel Luxembourg uj jótékonysági bélyegein. Zsigmond király és római császár egyike volt a legjelentősebb uralkodóknak (1368—1437), ő egyesitette a keresztény világot a törökök ellen. Hollandia gyermek-jótékonysági bélyege igen szép; ezeket mind érdemes összegyűjteni, mert jövőjük van. Egy kisgyerek virágok közt fújja a sípját, egy madár a hallgatósága. Németország jótékonysági bélyegei jórészt osztrák tájképeket ábrázolnak, összesen 9 lesz belőlük 2 márka körüli névértékben. Olaszország uj sorozata az olasz történet hires dátumait ábrázolja; érdekes momentum ezekben a bélyegekben az, hogy Mussolini látta el őket felírással és a felírás alatt egy M betűvel. Az olasz király képe alá Mussolini ezt irta: Ő benne nincs kétségem. Most már másnak sem lehet kétsége afelől, hogy ki az igazi uralkodó Olaszországban. Oroszország 6 bélyegben emlékezik meg a földalatti vasutjáról. Guatemala egy bélyegivet bocsátott ki, a lebélyegzése nov. 20. Magyarország a Felvidék visszajutását speciális lebélyegzéssel örökitette meg. Ilyen lebélyegzés kettő jutott eddig a kezünkbe, mindakettő igen szép. Az egyik: Komárom visszatért, a másik Kassa visszatért. Ideje volna már, hogy a gyűjtők az egész világon több boldogulhasson, hanem az egyedül üdvözítő stalinizmusra kell felesküdnie, amely persze époly változó, mint maga Stalin.
