Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1939-01-01 / 7-8. szám
TÁROGATÓ 11 figyelemre méltatnák a magyar bélyegeket, amelyek az utóbbi években már a szépségükkel is feltűntek. Grönland, dec. 1.-én bocsátotta ki az első önálló bélyegsorzatát. X. Keresztély dán király arcképe van rajtuk az 1 koronás kivételével, amelyen egy sarki medve rajza van. Lengyelország bélyeggel is ünnepli a Teschen vidék megszerzését; a 25 garasos bélyeg nov. 11.-én jelent meg. A luteránus zarándok atyák 1839. jan. 20.án érkeztek meg New Orleansbe. Ugyanazon a dátumon, de 100 évvel később, egy speciális borítékot kapnak azok, akik 10 centet beküldenek erre a címre: The American Publicity Bureau, 1819 Broadway, New York. A borítékon Dr. C. F. W. Walther arcképe lesz, aki vagy 900 férfit, nőt és gyermeket vezetett ki Németországból, hogy vallási szabadságuk legyen. <$>—---------------------------------------------------$> RÁDIÓ, ZENE <>----------------------------------------—-------------------------A jan. 6.-i Music Appreciation Hour-ban (NBC, d. u. 2 órakor, EST) a fuvolát és klárinétot ismertetik, mig jan. 20.-án az oboát, angolkürtöt és fagótot (bassoon). A január 6.-i műsoron szerepel Händel (George Frederic, 1685-1759) “Water Music”-jának egy részlete, amelyet I. György angol király számára irt. A neve onnan van, hogy a Thames-én játszották, mikor a király vizi kirándulást tett. A zenészek a királyi bárkát követő tutajon voltak elhelyezve s jórészt fuvóhangszereken játszottak. A bemutatandó tánc nagyon dallamos és kedvelt részlet. — A műsor másik kimagasló száma Mozart klárinét koncertjének a Fináléja. Ebben a klárinét hangja teljes szépségében érvényesül. A jan. 6,-i műsor második felében játsszák Charpentier (Gustave, 1860, Franciaország) Impressions of Italy c. szerzeményéből az öszvér jelenetet (fagótok, kürt és csellók); Haydn (Franz Joseph, osztrák, 1732-1809) “óra” szimfóniájából az Andante-t, amely az óra tik-takkolását utánozza; Wagner (Richard, 1813-1883) Bolygó Plollandi c. operájából a fonódalt, Offenbach (Jacques, 1819-1880, Kölnben született, de Párisban élt) Hoffman meséiből a Barcarolát és a kiváló amerikai zeneszerző MacDowell (Edward Alexander, 1861-1908) Indiánus Szvitjéből egy részletet. Január 20.-án Schubert (Franz Peter, osztrák, 1797-1828) C dur (C major) szimfóniájából az Andante-t adják elő. Ez a szimfónia volt Schubert utolsó nagy müve, ő maga sohasem hallotta, a befejezése után 8 hónapra meghalt. Az Andante témája roppant bájos, de panaszkodó hangú. — Beethoven (Ludwig van, 1770-1827, német, de jórészt Bécsben élt) 2 oboa és angolkürtre irt Trio-jából a menüettet, Franck (César August, belga születésű francia, 1822-1890) hires d moll. (D minor) szimfóniájából a második részt (angolkiírt!), Mendelssohn (Felix Mendelssohn- Batholdy, 1809-1847, német) Szentivánéji álmából (A Midsummer Night’s Dream) az Intermezzot (közjátékot) és egy részletet Bizet (Georges, 1838-1875,- francia) Carmen c. operájából. A műsor második felében a zenei humort illusztrálják. Műsoron vannak: részletek Haydn Meglepetés (Surprise) c. szimfóniájából, amely a nevét különös körülménynek köszönheti. Haydn észrevette, hogy a hallgatóság egyes tagjai elszunnyadtak a szimfóniái előadásai alatt. Ezért ebben a szimfóniában egy behízelgő, kellemes dallammal álomba ringatja őket, hogy aztán egy meglepetésszerü erős robajjal felriassza. Saint Saens, Johann Strauss, Deems Taylor és. Debussy müvei vannak még műsoron. Egy nap, mikor Londont vakációzás kedvéért elhagyni szándékoztam, egy barátom toppant be Battersea-i lakásomba, ahol jelig csomagolt útitáskák közt talált. Hová mész?-kérdezte. Batterseaba-feleltem-Párison, Belforton, Heidelbergen és Frankjurton keresztül. Azt hiszem, felesleges mondanom, hogy ez itt Battersea-szólt a barátom. Egészen felesleges — válaszoltam én — és lelkileg nem, igaz. Én itt nem láthatom Batterseat. Én itt nem láthatom Londont vagy Angliát. Nem láthatom azt az ajtót. Nem láthatom azt a széket, mivel a szokás felhője ereszkedett le a szemem elé. Az egyetlen mód visszajutni hozzájuk abban áll, hogy másfelé megyek. Az utazás egész célja nem az, hogy idegen földre tegyük a lábunkat, hanem hogy végre a saját országunkba tegyük a lábunkat, mint egy idegen országba.” (G. K. Chesterton.) ^ * * “Ahol a jellem nem nagy, ott nincs nagy ember, nincs még nagy művész se, nincs nagy cselekvő ember se; csak bálványok vannak, amelyeket a sokaság olcsó és rövid életű tapsai kedvéért kiástak; az idő teljesen el fogja törölni őket. Külső siker keveset számit. Az egyetlen dolog: nagynak lenni s nem annak látszani.” (Romain Rolland.) * * * “Az emberiségben a fennsőbbség egyéb jelét nem ismerem el, mint a jóságot.” (Beethoven.)
