Tanügyi Értesítő, 1918 (16. évfolyam, 5-10. szám - 17. évfolyam, 1-4. szám)

1918-01-01 / 5. szám

4. oldal. tanügyi értesítő 5. szám. jen a nyelv!— a fő, a gyakorlat igen cse­kély, sokszor semmi. A tanítóképzésben pedig a gyakorlat a fő, a többi csak támo­gassa a gyakorlatot, legyen fűszer, kivonat, disz. Ha valakinek, úgy a tanítónak igen is szükséges a gazdasági képzés — gyakorlati képzés-, mert a tanítók legnagyobb része kis városokban, falukon, tanyákon, telepe­ken kap állást s legtöbbször a fiatalja; né­melyiknek fizetése főrészét teszi a szántó­föld s más ehhez hasonló. Mit csinál most már az a fiatal tanító, ha nincs egy kis gazdasági képzése? Földjeit bérbe adja, maga meg pénzen vesz magának terményt, csirkét, sertést stb., pedig őmaga adhatna el. Ezért is, meg a helyes gazdálkodás ta- nithatásáért is igazán szükséges a tanítók gazdasági—de főleg gyakorlati képzése. „A gazdasági ismétlő iskolában a közismereti tárgyak tanítói is kell tudjanak a gazdasági dolgokhoz.“ Ez is igaz és helyes is! Aki mihez nem ért, nem is taníthat azt! 2.) Az iskola életképességéhez szükséges­nek mondja pályázó a gyakorló területet kellő felszereléssel és a tanítói szakértelem­mel párosult buzgóságot. Ez mind igaz, mind helyes. Azonban ezekhez szükséges a legfőbb tényező: a tanuló. Az iskolák leg­nagyobb részében az iskoláztatás nagyon rendetlen; az a gyerek jár iskolába még városokon is, aki akar, vagy a melyiket a szülő rákényszeríti, de a szülőt kényszerítik legkevésbé gyermeke iskoláztatására. Falu­helyen még a mindennapi iskolában is ren­detlen az iskolázás, az ismétlő iskolába pe­dig éppen a gyakorlati tanítás idején nem is járnak. Pedig éppen az ismétlő iskolá­soknak kellene minden tanítási órán jelen lenniök, hiszen a gazdasági munkákat csak a maguk idején lehet és kell végezni. A beiskolázás körül a hatóságok buzgól­kodnak a legkevésbé. A tanító jelentse be a hanyag szülőket s a még hanyagabb elöl­járóságot; ha ezt teszi, akkor a tanítóra tá­mad a szülő, az elöljáróság s nincs, aki megvédje a tanitót, legtöbbször még a tan­felügyelőségek sem képesek öt megvédeni s mint összeférhetlent tovább állítják, mert a falu urai úgy kívánják. E két ok: a hanyag iskoláztatás és a ta­nító üldözés öli ki a tanítóból az ügybuz- góságot, fogja el benne a rátermettség fej­lődését. 3. ) „Tanításunk alkalmával őszi-tavaszi hónapokban kunt legyünk a szabadban a gyakorló téren, ott folyjon a tanítás,“ mondja e pályamű Írója. Ez is helyes, mert gazdál­kodást szobában tanulni annyi, mint üres tányérról kanalazni. Azonban folytatása már nem helyes, mikor azt irja: „és amit előad­tunk, azt gyakorlatban mutassuk be.“ Nem így kell azt; hanem megfordítva: amit a gyakorlatban bemutattunk, abból vonjuk le az elméletet, az legyen tanításunk alapja, amit nem tudunk bemutatni gyakorlatilag is, annak kevés a gyakorlati haszna. Pld. be­mutatjuk a szántást és ezzel tanítjuk, kikér­dezzük: mely évszakokban szántunk? mi­lyen állapotban legyen a föld szántáskor? mely évszakban, mely növényeknek, mily mélyre kell szántani? (ott mindjárt meg is mérjük:) az eke és részei, különféle ekék, az eke munkája, hogyan kell az ekét tartani? stb. vagy pld. a kapálásnál: mi a kapa mun­kája? melyik növényhez, talajhoz milyen kapát használjunk? hogyan álljon a kapá­ban a nyél? hogyan kell fogni a kapát?— kapafenés,— melyik növényt hogyan kell kapálni elsőben, másodban ? stb., vagy mit főzzünk tavasz, nyár, ősz és tél időszakban? mit hogyan kell főzni, hogy tápláló legyen ? De természetesen minden munkát a maga idején tanítjuk ott helyben gyakorlatilag bemutatva gyakoroltatjuk is és pihenőre a gyakorlatban tanultakat kikérdezzük s nem „előadunk“, hanem a gyakorlatban tanultakat kérdezzük ki. Ezeket kis jegyző­könyvekbe jegyezhetjük; ez - lesz a mara­dandó tudás. 4. ) Azt mondja a pályamű iró: „Első do­log legyen az, hogy megismertessük gazda­sági elmaradottságunkat“. . . . Erre termé­szetesen igen nagy szükség van, ez helyes tétel! De azt már nem találom helyesnek, hogy „ezzel 4-5 órán ál foglalkozzunk“, ha­nem minden egyes gazdasági ágnál kűlön- külön. Pld. a buzavetés előtt elmondjuk, hogy nálunk a búzatermés holdonként 7-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom