Tanügyi Értesítő, 1918 (16. évfolyam, 5-10. szám - 17. évfolyam, 1-4. szám)
1918-01-01 / 5. szám
-5. szára. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal. q., más országokban, hol nincs oly jó termőföld, az éghajlat is mostohább, 16—22 q.-t is megterem egy hold, akkor mondjuk el annak okát, meiy a helytelen földművelés nem megfelelő trágyázás; (műtrágya alkalmazás), késői vetés síb.-ben keresendő, rögtön mutatjuk is: a helyes szántás-vetést, mytrágya alkalmazását,; vagy pld. a tehéntartásnál: nálunk a tehén ad 3—10 liter tejet naponta, másutt 16—24 litert; miért? fajkiválasztás, helyes takarmányozás ellés előtt és fejés alatt, tisztántartás állat és lakásnál ; a takarmányozásra fontos a rétmi- velés, a mesterséges takarmányok; megemlíthetjük s magunk is vethetünk kellő nedvesség mellett az őszi rozs, árpa, búza u~ tán tarlóba (hajdinát, haricskát, pohánkát), tarlórépát ennek tápértéke a takarmányozásban. 5.) „A mezőgazdaság, kertészet, konyhakertészet ágaiból vezessünk külön naplókat, melyekbe az egyes munkák idejét Eljegyezzük és pedig oly módon, hogy az arra legérdemesebb növendékek legyenek a naplóvezetők.“— mondja az iró. A naplóvezetés nem csak helyes, de egy rendes és éppen minta gazdaságban elkerülhetetlenül szükséges is. Azonban az iskola naplóit vezés- maga a tanító s nem pár növendék, hanem a növendékek mindnyájan vezessenek minden tanítási óráról s az ott végzett munkáról maguknak naplót főbb vonásokban. Ez lesz nekik a maradandó minta, a tanultak kivonata, mert mig felnőnek, elfelejtik a tanultakat, látottakat. Verba volát, scripta manet! Pld. 1917. ápr. 6. d. u. ‘02—5-ig: burgonyavetés eke után barázdába, homokos terület; 10 sorban Magyarkincs, minden 3-ik barázdába 40 cm. távolra.egy-egy burgonya elvettetett 2 q. . . . . □ területre, elvettetett 1 q. rózsaburgonya . . . . □ -m. kevésbé homokos ásott területén, kerti zsinór után 80 cm-es portrágyával aláhintett sorokba, 40 cm. tőtávolban; elvettetett 50 kg. kifliburgonya ásott területen fészkelve, a fészkek 90 cm. távolban, minden fészekbe 1 lapát komposzttrá- gya, erre a nagyobbakból 3 drb. a kisebbekből 4 drb burgonya. Ugyanezen lapon: 1917. május 10. d. u. lU2—'óö-ig burgonya első kapálás (gyomvitás); 1917. junius 12. burgonya másodkapálás — töltögetéssel; 1917. szeptember 10. burgonyaszedés rózsa és kifliburgonya (az lq. rózsaburgonyából termett 6q., az 50 kg. kifliből, termett 180 kg.) hogyan szedtük ki, kapatartás stb. a kiszedett burgonyát száradás végett napvédett szellős szinbe hordjuk, uzsonára főtt burgonyát kaptunk. Napló folytatás: 1917. szept. 25. d. u. ',72—5-ig burgonyaválogatás—rózsa és kifli—3 részben: 1.) nagyobbak evésre, 2.) közepesek vetésre, 3.) aprók részben evésre, részben sertésnek, baromfinak takarmányul; a közepeseket verembe s a nagyobbakat és aprókat pincébe hordtuk, hol ászkokra deszkákból készült helyre raktuk, de nem dobáltuk, nehogy megtörjön; uzsonnára főtt burgoynát ettünk. Ugyanazon napló folytatása: 1917. szeptemb. 29. 7i2 — 5-ig burgonyaszedés ekével, az elvetett 2q Magyarkincs 11 q 36 kg-t terrgett, ezt is a szinbe hordtuk száradás végett, uzsonnára sült horgonyát kaptunk, stb.-stb. Ez a naplóvezetés a gyermekeknek öröm lesz, a felnőttnek tanulság, a szülőnek bizonyíték a nem hiábavaló iskolábajárásról. így lehet és kell más naplókat is vezetni! 6.) „Tűzzünk ki jutalmakat a gyakorlatban ügyesebbek részére“ . . . irja a pályázó. Ezt nem tartom helyesnek, mert az e- gyütt ásó, kapáló, szántó-vető, ültető, olto- gatő stb. tanulók között igen bajos eldönteni a díjazást, aztán meg a dijnyerés bizonyos irigységet, a tanító és iskola iránt bizonyos ellenszenvet szül a dijat nem nyerők s azok szülei között, meg a dij kiosztásnál sok minden befolyás is szokott érvényesülni. Hanem osszunk ki a növendékek között vetőmagvakat, pld. '/2 cső kukoricát, 2-3 burgonyát, palántákat, vadcsemetét, oltógalyat, magaoltotta-nevelte fát, szőlőt; cserélünk tojást, magnak való baromfit stb. Ez azért is célravezetőbb, mert a gyermek otthon mindjárt igyekszik mindent úgy csinálni, amint látta az iskolában; aztán meg a. szülő is lát valami hasznot is az iskolában eltöltött időért, szívesebben küldi gyermekét iskolába. Erről jut eszembe,
