Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-02-01 / 6. szám
6. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 3. oldal. apa erélyét érezték. A tanító iskolai munkája ezért is nehezebb. A gyermekek fegyelmezetlensége s az a sokféle ok, amely miatt az iskolázás rendetlen, az iskolábajá- rás szakadozott, az iskolát igen gyengítették. De az erkölcsi nevelés, a kellő bemélye- dő s maradandó hatású ismeretszerzés ezek miatt értékéből sokat vészit. Az iskolának sem a népessége, sem a rendje, sem az eredménye nem lehet olyan, amilyen a háború előtt volt. Az az egészséges iskolai tanítási és ne- elési irány, amely a háború előtt megvolt, évekre kihatólag hiányzik ma. Ez a hiány minden fokú iskolában megérzik mindazokban az országokban, amelyek harcot folytatnak. Azonban ezen változtatnunk nem lehet. Csak a béke adhatja vissza a változást. A népek ellenségeskedő hangulatának és akaratának megszűnése hozhatja el azt az időt, mikor a kultúra csorbáit kiépíthetjük s a művelődés intézményeiben a régi nyugalommal, a régi buzgalommal és annak eredményével dolgozhatunk. Ezt az időt várjuk s az építésre készek vagyunk, készek legyünk. (Nagybánya) Székely Rrpód. ♦♦♦ ♦♦♦ Á falusi kisebb gazdasági ismétlőiskolák életképességének fokozása. :: (Pályamunka) Jelige: .Sicilurad ftstra." Vergilius. Az okszerű és céltudatos gazdálkodást a nép, a szoros értelemben vett nép, széles rétegének mintegy vérébe oltva, nemzetünknek—sic itur ad astra—gazdagítására gyü- mölcsöztetni: gondolatnak is ideális szép, mint törekvés még szebb. Ezen az úton első lépés vala az 1868-i XXXV11I. t. c. megalkotása és annak nyomán szerkesztett tanterv kibocsátása. Ezeket életbeléptetvén, a mindennapi elemi népiskola V., VI. osztályaiban a gazdaság kiszemelt ágainak tanítása kötelezővé tétetett. Ez azonban a cél eléréséhez kevésnek bizonyult. Részint azért, mert a tanítási anyagot — az idő rövidsége miatt — szűkre keiieít szorítani; részint azért, mert az itt szerzett ismeretek a kapcsolatos ismétlő iskolában nem folytatódtak és a gyermek a 11 —12 éves korban szerzett fogyatékos elméleti s még fogyatékosabb gyakorlati gazdasági tudományát hamarosan elfeledte. Ez indította arra Wlassics Gyula, akkori vall. és közokt. minisztert, hogy az 1896., 60., 764. sz. a. kelt rendeletével kiadta a gazd. ism. isk. szervezetét és tanítási tervét s még abban az évben több néptanító vétetett fel négy hetes gazdasági tanfolyamra és igy a gazd. ism. iskolák felállítása már az 1896—97. tanév elején megkezdődött. Azonban idők múltán ez a szervezeti szabályzat és tanítási terv is hiányosnak bizonyult s igy beállott annak szüksége, hogy újat adjanak ki. Az igy megállapított uj tervezet 1912. évi 66.569. sz. a. napvilágot látott. Az uj tervezet az eddigiekkel szemben fokozottabb mértékben szolgálja a gazd. sm. isk. ügyét, annyival is inkább, mert ebben már intézkedés tétetett arra, hogv a tanítóképzőkben a gazd. ism. isk.-ra való tekintettel — a tanulók ebben az irányban is megfelelő kiképzést nyerjenek. Hogy ez az utóbbi rendelkezés az egyes képzőkben mennyire van végrehajtva és ennélfogva mennyire közeliti meg a célt — nincs jogom kritizálni. Csak annyit jegyzek meg, hogy ismerek oly áll. tanítóképzőt is, ahol még gazd. gyakorlóterület sincs, mig más képzőnek meg volna ugyan ez a területe, de a jelöltek csak sétaképpen vezettetnek oda és az illető szaktanár ha olykor- olykor be is mutat egyes gazdasági kísérleteket, a legtöbb növendék oda sem figyel, mert nincs fölkeltve bennök a kellő érdeklődés és igy a tanár úr magyarázata „falra hányt borsó.“ Végig tanulják a növendékek a gazdaságtannak összes ágát — szántanak, vetnek, gyümölcsfát nemesítenek, méhész- kednek — elméletben; s ha bemutatjuk a legprimitívebb gazdasági eszközt, annak részeit, fel sem ismeri s helyes gyakorlat
