Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)
1916-06-01 / 10. szám
2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 10. szám. hogy azt az írást, olvasást, azt a mindennapi ismeretet elfeledje a tanuló, amit az elemi mindennapi iskolában szerzett. Akinek nem inge, ne vegye magára; lehetnek s vannak jó ismétlő iskolák, magam is ismerek ilyeneket, de általában igen sok a rossz. Az ifjúsági egyesületek nézetem szerint az ismétlő iskolából nőnek ki s az ismétlő oktatással forrnak egybe. De ahol az ismétlő oktatás gyarló, vagy olyan, hogy arra építeni nem lehet, mert nincsen mire, miképpen alakulhat ifjúsági egyesület, miképpen tetőzheti be amazt? Nekem az a véleményem, hogy az ifjúsági egyesület úgy születhetik meg legkönnyebben, ha az ismétlő iskolázással, legyen az általános ismétlő, vagy gazdasági ismétlő, oda lesz irányítva az ifjúság, hogy mintegy magától értetődőnek érezze az ő egyleti életének szükségét. Meggyőződésem, hogy csak vezető kell, aki lelkes, aki a fáradságot nem sajnálja s menni fog szépen. Közelebbről olvastam egyik magyar faluban olyan ifjúsági előadásról, amelyen az ifjú lelkész feleségével, a tanító és tanítónők szerepeltek, úgy mulattatták és nemesen szórakoztatták a népet. Én az ifjúsági egyesületet ott már megvalósítva látom, még ha nincsen is megalkotva, mert ahol a község intelligenciája kezet fog abban, hogy a fáradságot megosztva foglalkozzék a néppel, már meg van az ut jelölve az ifjúsági egyesüléshez. Ahol pedig csak a tanító vállára nehezedik a mindennapi, az ismétlő iskolázás mellett a népnek társadalmi nevelése is, lehetetlen eredményt elérnie, mert arra ideje nincsen. Ebből kitetszik aztán az is, hogy ahol több tanitó van, az ifjúsági egyesületi munkát meg kell osztani s másfelől az efféle munkát külön dijazni is kell. Ahol pedig lehető, a népnek társadalmi magyar szervezésére álljon oda mindenki, aki képes reá. A szászok között az ifjú 18 éves koráig ifjúsági egyesületi tag, énekkari vagy zenekari tag. Miért ne lehetne ez meg másutt s a mi népünknél is? Ha a társadalom müveit tagjai a köz- igazgatási, az egyházi magyar elöljárók felsőbb hatóságaik utján erre fel lesznek egyszer hiva, erre majd a jövőben rá lesznek kötelezve és teljesitik is majd, akkor beszélhetünk aztán a nép ifjúsági társadalom neveléséről. Hogy azt az időt, a szervezkedésnek ezt a jobb idejét a háború érlelni segít, abban bízom. Arra, hogy népünk olvasson, a mindennapi elemi iskola sokat tesz. Az ismétlő iskolák ezt fejleszthetik. Ebből folyik aztán az olvasókörök megszületése, ami az ifjúsági egylettel együtt jár. Ezzel még az analfabetismus ellen is tehetünk, hathatunk. Ahol az ifj. egyesület az olvasókör megvannak, ott az olvasni nem tudók, mint a tapasztalat igazolja, igyekeznek megtanulni az olvasást, igyekeznek emelkedni és haladni. Az ifjúsági egyesületek és olvasóköröknél idejegyzek egy megfigyelést a Székelyföldről szerzett adataimból. Három községnek a tanítói összesen négyen s a két lelkész részint időtöltésből, részint komoly elszántságból tervszerűen összejöttek minden téli vasárnap délután a néppel való be
