Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)
1916-01-01 / 5. szám
4. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. szám. inkban a hamisítatlan nevezeti irányzat kell, hogy uralkodjék. Ha ez nincsen, ha ez nem lesz meg, akkor a háborúban elfolyt magyar vér csak történelmi pecsét a magyar harciasságról s nem a nemzeti haladás záloga. A nemzeti haladásnak egyik feltétele a műveltségnek alapozó kiterjesztése. Elemi iskoláinkban az oktatás bensőbb, minden felületességet és fel- szineskedésí kerülő legyen. A népmi- velö kurzusok ne csak papiros adatok legyenek. Az elemi iskola amellett, hogy gazdasági gyakorlati irányt is vegyen magába, valóban iskola legyen. Sajnos ma még csak névleg az sokszor. Az ország pénze az iskolák utján ne folyjék a sárba s ne legyen az ország ellen nevelő, mint ma többször. Erős hazaszeretet, mélyen járó erkölcsi irány, a tanításnak igazi belső jó eredménye legyenek meg. Ha más téren lehető, de az iskola a nevelés terén minden stréberkedés szűnjék meg. A szemfényvesztő hazugságoknak az iskolákból pusztulniok kell. A különböző fokú iskolák szorosabb kapcsolatba jussanak egymáshoz s a gyakorlati élethez. A gazdasági irányt némi részben még a középfokú iskolákba is be kell vinni, valamint a katonai nevelést, előképzést is. Szűk keretben is sokat lehetne felemlíteni azokból, amelyek a háború után megvalósításra várnak. Ha majd béke lesz, teljes odaadással munkáljunk rajta, addig is készüljünk reá. így meg fogjuk érdemelni a boldog jövendőt, a boldog újesztendöt. (Nagybánya) Székely Órpád. Népnevelésiek és a hadsereg. Napjainkban csak olyan téma tarthat igényt érdeklődésre, amely a háborúval kapcsolatba hozható. Ezen nincs mit csodálni, mert csupán az önfentartás természetes ösztönének útmutatását követjük, amikorfeszült éberséggel figyeljük a napi események hullámzását. Idegzetünk minden szála a háború számára van lefoglalva, mert tudjuk, hegy annak mikénti kimenetelétől függ sorsunk, utódaink helyzetének biztosítása s általában hazánk jövője talán egy évezredre. Jól meg- cenzurázva rendelkezésünkre bocsátott háborús híreket naponként mérlegeljük, azokból ítélünk, következtetünk néha helyesen, a legtöbbször helytelenül. A bizonytalanság tömkelegéből azonban mind világosabban domborodik ki előttünk az a biztató valóság, hogy a mi hadviselésünket, szabatosság, szigorú rend és lelkesedés lengi át. Ha a németekkel szemben a csodálatos szervezettség ejtette ámulatba a világot, úgy nálunkaháború első napjaitól mind máig mutatkozó rend és fegyelem érdemes a feljegyzésre. E tényezők békés időkben is legbiztosabb ismertető jelei az állam szilárdságának, de hadviselés alkalmával ezek a sikernek éppen elengedhetetlen kellékei. A rend és fegyelem nem csupán katonáink körében áll fenn, de megnyilvánul az a polgári lakosság bármely irányú magatartásában. Ebben van a mi erősségünk s e jelben fogunk győzni. A férfi lakosságnak a zászlók alá lelkesedéssel való sorakozása, a köteles- ségnekönfeláldozóan,vérehullásáigvaló