Tanügyi Értesítő, 1915 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1915-10-01 / 2. szám
2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 2. szám. golódás nélkül viselje, mert az állam nem kiuzsorázója, hanem védője, gyá- molitója az ország lakosságának s a polgár a reá rótt kötelezettségekkel szemben annyi ellenszolgáltatásban részesül, mely bőven felér a vállalt terhekkel, Most nem nehéz a szolidáritás fontosságára a figyelmet felhívni s az „egy mindnyájáért és mindnyájan egyért" elvet érzékeltetni. A jelenlegi háború idevonatkozólag kimeríthetetlen anyagot nyújt a tanítónak, tehát ne késedelmezzünk az állampolgári nevelés homloktérbe állításával. Legyen tiszta képe arról minden polgárunknak, hogy lehetnek nemzetek, hol az állami hatalom túlságos kifejlesztése nem kívánatos, de hazánkban — tekintve nemzetiségi és hitfelekezeti tagoltságát, valamint a társadalmi és gazdasági szervezettség lazaságát — az egységes és igazságos mértékkel mérő állam védő, szabályozó, irányitó erejére még békés időben is fölöttébb szükség van. A Madách Imre képzeletében megszü- lemlett „államszociálizmus“ mustármagja a mai s az eljövendő generáció eszmevilágában hadd találjon kedvező talajra. Ezt tudva, nekünk — magyaroknak — legszentebb kötelességünk, hogy nemzeti államszervezetünk kiépítésében, erősítésében teljes lélekkel részt vegyünk, létünket fenyegető s gyengítő téveszméket gyomláljuk és kézt a kézbe téve, rendületlenül haladjunk azon az utón, mely az egységes, hatalmas és boldog magyar nemzeti állam ideáljához közelebb visz. A tanítóságra e tekintetben fontos feladat vár. Eddig is megtettük kötelességünket, hiszen a mi hazafias szellemtől átitatott neveltjeink érckarjai döngetik az orosz kolosszust, tanítják becsületre a hitszegő olaszt s fenyitik meg az orgyilkos szerbet; ezután is céltudatos előrelátással, felfrissült kedvvel, büszke öntudattal vesszük ki részünket a reánk háramló kulíúrális, nemzeterősitő és nemzetvédő munkából, hogy országunknak, fajunknak önzetlenül használjunk s hogy rendünket a megbecsülésre nemzetünk érdemesnek találja. (Szatmár.) Neubauer Elemér. mEBTELEHT R HRRÍT1RQIK TRUITOTT KIHDR5U „TRNITÓKHRZFi IRK mR“ és beszerezhető hiaőótulajöonosánál: ÜUEI5Z ZOLTRH KÖHYU- ÉS PR PÍR KERESKEDÉSÉBEN Szatmár-Hémeti. — Sutmcmn-palota. FIBYELEfll ! Selejtes utánzatok uannak forgalomban. Az állami menhelyes gyermekek ügye. A napokban kezembe került a Nmélt. vall. és közokt. miniszter úr által az állami menhely kötelékébe tartozó gyermekek iskolai oktatásának biztosítása céljából kiadott és a szatmárvármegyei közig. biz. ülésén is tárgyalt körrendelet értelmében a tanügyi hatóságokhoz intézett alispáni felhívás. Mint évtizedekre terjedő tapasztalatokkal biró tanitó, kinek iskolájában évről-évre ilyen elhagyatott s állami gondoskodásra szorult gyermekek vannak, — megragadom az alkalmat, hogy ez eddig szunnyadó s bizony mostoha elbánásban részesülő tárgyhoz nehány észrevételt leszögezzek. Nagy időket élünk. A humánizmus korában a nemzetek egymás vérében fürödnek. A szeretet igéje helyett az elvakult fanatizmus- ság minden kigondolható módon egymás letörésére, sőt eltiprására törekszik. E vi
