Tanügyi Értesítő, 1914 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1914-06-01 / 6. szám
XIII. Bufolyam Ti 5zatmdr-németi, 1914. junius /r 6-ik szám. megjelenik minőén hónap 1-én mnuBYi értesítő DEUELÉS- É5 OKTRTR5Ö6Y1 5ZRKLRP Felelős szerkesztő: Heubauer Elemér, Szatmár-némrM, Tanitóhháza. Társszerke^ztő: 5zékely Rrpáö, Nagybánya. Kiadótulajdonos: a Szatmárvármegyei /általános Tanitó-Egyesület. Előfizetési ára: egy éure 4 kor. A közigazgatás reformja és a népoktatás. Társadalmunk müveit osztályai országszerte érdeklődéssel néznek a küszöbön álló közigazgatási reform elé, nem csoda hát, ha a várakozás hatása alatt rajtunk is bizonyos ideges nyugtalanság lesz úrrá, mert bennünket nemcsak mint állampolgárokat, hanem mini tanitókat is közelről érint e fontos kérdés mikénti megoldása. Az újabban elhangzott belügy- és kultuszminiszteri beszédekből lassanként kezd kirajzolódni a vármegyei uj ügyrend kontúrja s e kereten belül a népoktatás elhelyezkedése. Nem lesz talán érdektelen eme aktuális témához tanítói látószögből nehány megjegyzést Jüzni. Mindjárt itt előrebocsátom, hogy az eddig rendelkezésemre álló hiányos adatok nem jogosítanak fel idöelöiti vélemény kockáztatására, azt azonban lehet és szükséges is eleve fürkészni, hogy vájjon a tervbe vett újítás minő alapelveken nyugszik s vájjon ezen irányelvek a haladás, fejlődés jegyében mozognak-e? A javaslatból lépten-nyomon előtör az a kettős vezérgondolat, hogy egyfelől a különböző jellegű népiskolák egységes szint nyerjenek, másfelől azok felett az állami ellenőrzés kellőleg biztosittassék E kettős cél szolgálatában lesz a járási tanács, valamint a megyei közig, bizottság óképpen összeállítva, hogy a közönség — választott emberei révén — bármely jellegű népiskolára egyenlő erejű befolyást gyakoroljon s emellett a bizottságokban hivatalból helyetfoglaló kormány-exponensek utján az állami érdekek is kellő védelemben részesüljenek. A népiskolák nivellálására irányuló törekvés tetszetősnek látszik és például Franciaországban, hol a nemzet egységes s felekezeti ellentétek nem dúlnak, igazán demokratikus irányzatot képviselne eme újítás, de nálunk félő, hogy sok civódásnak, zűrzavarnak lesz kútforrása. Annyi már most egész bizonyossággal megállapithaló, hogy e tervezet csupán átmeneti intézkedés lesz, mely végeredményében vagy a községi iskola kialakulásához, vagy az általános államosításhoz vezet szükségképpen. Mivel a községi iskolai alakzat kifejlődésére nálunk nem kedvező a talaj, akarva nem akarva a népoktatás államosítása előhírnökének kell tekintenünk az uj tervezetet. Ha helyes ezen megállapításunk, úgy teljes bizalom
