Tanügyi Értesítő, 1914 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1914-06-01 / 6. szám
2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 6. szám mai fogadhatjuk az újabb berendezkedést, mert habár burkoltan, de mé- hében hordozza a fejlődés, haladás csiráját. Értékes része a reform-tervezet ama másik alapelve is, mely szerint az önkormányzati elemeknek túlsúlya biztosítva van úgy a járási, mint a megyei bizottságban. Itt azonban tanítói szempontból bizonyos hiányosság észlelhető; ugyanis e bizottságokban, hová ezután a tanító s az iskola összes existenciális érdekei utaltatnak, a tanítói osztály képviselete csupán a hivatalos személyekre szorítkozik. Ez igy nem jól van. Az egyensúly biztosítása s az iskola- ügyek többoldalú felkarolása céljából szükséges, hogy a hivatalos iskolai közegeken kívül helyet foglaljanak a jelzett bizottságokban a tanítóság bizalmi emberei is, még pedig a járási tanácsokban a tanítói körök elnökei, a megyei közig, bizottságban a megyei tanitóegyesületi elnök, kiket a tanítóság szabadon választ. Az önkormányzati elemek érvényesülésének elve igy volna valóban keresztülvive. E kívánság teljesítése semmi különösebb akadályba nem ütközik. Ebből a tanügyre csakis előny háramolhat s ezen intézkedés a tanítóság lelkületére megnyugtatóig hatna, kár volna tehát ebbtli jogosult igényünk mérlegelését figyelmen kívül hagyni. Végül mint másodrendű kérdést említem fel a szakfelügyelet s iskolai administrácíó szétválasztását. Itt bizonyos differenciálódás észlelhető, amely tünet mindig a fejlődésnek szokott ismérve lenni. E kérdés a tanítóság körében különösebb kedélyhullámzást nem keltett. A dolog érdemét nézve, a múlthoz képest kétségtelenül haladást jelent, ha a szak- felügyelők administratiós ügyekkel nem bajlódnak. Az iskola betétedének ellenőrzése, irányítása és annak közigazgatási része külön-külön eléggé fontos arra, hogy bárkinek munkabírását lefoglalja s tettvágyát kielégítse. E rövidre fogott cserkészetben a közelgő uj ügyrend legkiemelkedőbb mozzanataira óhajtottam kartársaim figyelmét felhívni, mihamar alkalmunk lesz a tervezet egész anyagát bonckés alá vennünk s akkor majd bővebben foglalkozunk — talán októberi nagygyűlésünkön — e kardinális kérdésnek a tanítóságot s az iskolaügyet érintő összes részleteivel. (Szatmár) Neubauer Elemér ♦♦♦ ♦♦♦ Nyári szünet s a felügyelet nélkül való iskolás-gyermekek. Alig pár hét s bezárulnak az iskola ajtói. Az iskolát elhagyó gyermeksereg pihen, tétlenkedik, a szülőknek segít, mezei munkát végez, pásztorkodik, amint arra szülői irányitják, vagy felhasználják. Városokban akárhány züllik a két hónap alatt, mert felügyelet nélkül, magára hagyottan van, Vannak olyanok, akik a nyarat kemény munkában napszámosként a kőmivesek mellett, a talyigás ló hajtójaként stb. töltik el. Előfordult, hogy a nyári szünidő alatt az erkölcsi romlásnak olyan mértékéig sülyedtek az iskolás korú gyermekek, hogy a belőlük alakult tolvajszövetkezet rémévé lett a gyümölcsösöknek.
