Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913-12-01 / 10. szám

2. oldal TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 10. szám esés állapítható meg napjainkban az egész vonalon, minélfogva helyénvaló, indokolt és időszerű, hogy a végsőkig ingerelt 8000 főt számláló áll.tanitói-kar immár talpra álljon s a vele szemben tanúsított ellenséges elbánás miatt tilta­kozó szavát nyomatékosan felemelje. Sokan vagyunk régebbi állami tanítók, kik nemcsak a nyújtott nyomorúságos bérért, de azon felül, lelkünk egész melegével dolgoztunk, küzdöttünk a hazafiságtól áthatott egységesítő esz­mékért és magáért az állami iskoláért az állami iskola égisze alatt, tehát senkise csodálkozzék, ha ezen érté­kes intézmény lejáratását nem tudjuk ölbe tett kézzel nézni. Hadd jöjjön a karácsonyi nagy­gyűlés, mikor az elvek magaslatán állva, felhívjuk a nemzet figyelmét arra, hogy egyik legbecsesebb intéz­ménye, a jelentős múlttal biró állami iskola veszélyben forog. Az állami tanítók jelenlegi mozgal­mának erkölcsi indoka, jogosultsága az elmondottakban gyökerezik. A mozgalom gyakorlati célját mi abban kívánjuk megjelölni, hogy kierőszakoltassék az állami tanítók ré­szére a tiszti fokozatok megnyitása, úgy fizetés, mint végellátás és szol­gálati szabályzat szempontjából. E cél elérésére a legegyenesebb ut az állami tisztviselők orsz. egyesületén keresztül vezet. Lépjünk hát oda be egyénenként, alakítsuk meg ott a tanítói szakcsoportot s válasszunk annak élére egy országos hírnevű férfiút. Miért ne lehetne az ott elhelyez­kedett állami tanítói csoport elnöke — mondjuk — Vázsonyi Vilmos, aki­nek „támogatása többet ér, mint egy egész párt segítsége'“ A józan élet­ösztön arra int bennünket, hogy ily irányban is tegyünk kísérletet, mert igazán esztelen volna az a tanító, aki az eddig szerzett tapasztalatok dacára is az áll. tanítók hivatalos járszalagon vezetett egyesületétől várná sorsának jobbra fordulását. Reméljük, hogy a nagygyűlést elő­készítő huszas bizottság nem paza­rolja erejét az áll. tan. agonizáló or­szágos egyesületének életre tkeltésére, hanem a siker reményével inkább ke­csegtető radikálisabb utat választja s az itt felszínre hozott alapelveket figye­lembe veszi. Ha nézeteink találkoz­nak a huszas bizottság felfogásával, úgy velük egy táborban leszünk, de ha mellékvágányokra iparkodnának netalán terelni az áll. tanítók s az áll. isk. intézmény elesett ügyét, akkor szemben találják magukat a mi szikla­szilárd meggyődésünkkel, amelynek teljes erőnkből érvényt akarunk sze­rezni. (Szatmár.) Heubauer Elemér. Iskolai takarékpénztárak. (Válasz Székely Árpád felhívására.) A „Tanügyi Értesítő“ 9-ik számában az iskolai takarékpénztárakkal foglalkozik Szé­kely Árpád kartársam s felhív ott, hogy ismertessem az áltam alapított pénztárt. Felhívásának örömmel teszek eleget, mert hiszen nekem is az a célom, hogy ez az eszme minél nagyobb tért hódítson meg, gyökeret verjen, gyümölcsözzék. Előre bocsátom, hogy takarékpénztáram megalakítása előtt én ilyenről hirt sem hal­lottam s igy nem állito.m azt, hogy mód­

Next

/
Oldalképek
Tartalom