Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-11-01 / 9. szám
4. oldal TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9. szám pl. ipari pályára megy, korlátozással bizonyos életkorhoz kötve, avagy pl. az illető gyermek tanoncfelsza- badulásának idejéhez, vagy pl. ka- tonáskodási idejéhez köthető a betéti pénznek a takarékpénztárban való benntartása. 5. Ha a gyermek pénzét időközben kivenné, a kiveendő pénzfelhasználásának módja kikérdezendő s amennyiben van eset arra, vagy lehet hogy a gyermek pénzét a szülő elfecsérli, amennyire lehető, ez meggátolandó. 6. Az iskolai takarékpénztárnak a tanító által való kezelése évről-évre, esetleg évente legalább kétszer megvizsgálandó s a kezelés helyességéről jegyzőkönyvben felmentvény, illetőleg bizonyítvány adandó. 7. Az iskolai takarékpénztárakban a befizetés hetenként az illető tanító vagy tanítótestület által megállapított időben egyszer vagy történhetnék. 8. Az iskolának és a tanulóknak a nyomtatványokat az iskolai takarék- pénztár céljára az illető pénzintézet adja. 9. Mivel leghelyesebb volna, ha a mozgalom országosan szereztetnék, legjobb volna az iskolai takarékpénztárakat a postatakarékkal, esetleg hitelszövetkezettel összekötni. Ha pedig ez nem történnék, megyénként, városonként szervezni s a megyében, illetőleg a városban lévő egyik szolid, megbízható pénzintézettel szervezni. Volnának, lehetnének még mondanivalóim, de egyelőre elég ennyi. Felhozhatnám, hogy azok a takarékpénztárak, melyek ilyen módon a tőkegyűjtésnek érdekeltségét megteremtik, a maguk üzleti hasznukból valamit évente juttassanak kulturális célra s hogy az a cél mi legyen stb. Erről azonban szeretnék az ügy megvalósulása esetén szólni. Kérem társaimat, karolják fel az eszmét. Tegyünk, amit tehetünk ez irányban is. Nagybánya. Székely Rrpáő ♦♦♦ ♦♦♦ Az iskolák egységes szervezése. Az oktatás a nemzet rétegei szerint különböző lévén, különböző iskolákat tett szükségessé. E szükség szülte az elemi iskolákat, mely a nemzet legnagyobb rétegének egyetlen iskolája s minden rétegnek a magasabb iskolákra előkészítő intézete, ezután következnek a műveltebb osztály iskolái u. m. felső nép, polgári, felsőbb leány, különféle szakiskolák, középiskolák, egyetem és műegyetem. E különféle fokú iskolák úgy akarják céljukat elérni, hogy egymásról semmit sem tudva, egymást nem ismerve, haladnak a maguk utján. Jelen alkalommal nem benső — nevelési, didaktika — hanem inkább külső iskolaszervezeti egységről mondom el szerény véleményemet, tekintettel különösen a a pályaválasztásra. Egy napilap közelebbről az ifjúság iskoláztatásával foglalkozott, kifogásolta, hogy a középiskolákat 80%-ban azok a szülők árasztják e! a gyermekeikkel, a kiknek nincsen és nem is volt szándékukban, hogy négy osztálynál többet végeztessenek. Azt ajánlja e lap ezeknek a szülőknek, hogy a polgári iskolába Írassák be a gyermekeiket, mert annak, amit a polgári iskolában fognak tanulni, több hasznát fogják venni az életben. A polgári iskola négy osztálya befejezett gyakorlati műveltséget nyújt mindenből. A középiskola a tudomá
