Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913-11-01 / 9. szám

9. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal nyos pályákra készítvén elő, mit ér, h? a négy osztályból kimaradt ifjúság csupa meg­kezdett, de be nem fejezett ismeretekkel távozik. Közoktatásügyi törvényeink úgy intézked­nek, hogy a pályaválasztás nehéz kérdése a 9—10 éves korban kezdődik, mivel az elemi iskola négy osztályának elvégzése képesíti a tanulót arra, hogy a közép vagy polgári iskola első osztályába léphet. A 9—10 éves gyermek a pillanatnyi behatások alatt áll, ami szemeinek tetszik, azzá óhajt lenni, ezért legtöbbször a szülők választják meg gyermekeik pályáját. „Tudományos pályákra előkészítő iskolákba csak azt kel­lene felvenni, aki szereti a tudományt és elég erős a tanulás alatt fekvő nehézségek elviselésére“ mondta Apácai Csere János. Vájjon a 9—10 éves gyermekről elmond­hatjuk-e, hogy szereti a tudományt, hisz a tudományok elemi ismereteit sem ízlelte meg. Az elemi iskola négy osztályát végzett tanuló ismereteit röviden a következőkben foglalhatjuk össze: tud írni, olvasni, tudja a szorzótáblát, a négy alapműveletet, ismeri Magyarország földrajzát, a magyar biroda­lommal határos országokat, a föld öt részé­nek legáltalánosabb képét, végre az egy­szerű és bővített mondatot. Ennyi ismerettel biró 9—10 éves gyermek a pályaválasztás előtt áll. Nem tanult általános földrajzot, történetet, alkotmánytant, természetrajzot, természettant, vegytant, mértani. Ha polgári iskolába megy, lehetetlenné van téve előtte a tudományos pálya, ha reáliskolában tanul, a tudományos pályák némelyike elől el van zárva, még legáltalánosabb előképzettséget nyer, ha gimnáziumban tanul. A miniszteri rendeletek gondoskodtak ugyan arról, hogy a gimnázium, reál és polgári iskolából miképen léphetnek egyik iskolából a másikba, de a feltétel legtöbb­ször kivihetetlen, t. i. a reáliskolai tanuló­nak a latin nyelvből kell vizsgálatot tennie; ha gimnáziumba akar átlépni, a gimnáziumi tanulónak a francia nyelvből, ha reálba, a polgári iskolai tanulónak a francia nyelvből ha reálban, latin nyelvből, ha gimnáziumban akarja tanulmányait folytatni, a reáliskolai érettségi bizonyítvány a gimnáziumi vizs­gáló bizottság előtt latin, vagy latin és görög nyelvi vizsgálattal kiegészítendő Ha minden városban gimnázium, reál- és polgári iskola volna, akkor a pályaválasztás részben nem ütköznék oly nehézségekbe, mert a szülők abba az iskolába adnák gyermekeiket, mely iskola a választott pá­lyának legjobban megfelel, illetőleg előkészít. Legtöbb vidéki szülő szükségből választja azt az iskolát, mely abban a városban van ahol lakik, mivel anyagi körülményei nem engedik meg, hogy oly városba küldje gyermekét, melyben megfelelő iskola van. P. o. oly városban* lakik, hol csak polgári vagy reáliskola van, fiát jogi, papi, orvosi vagy tanári pályára szánta, kénytelen más városba küldeni, hol gimnázium van, vagy más pályát választ fia részére. Ha oly vá­rosban lakik, hol polgári iskola nincs, fiát csak négy osztályig akarja taníttatni, kény­telen gimnázium vagy reáliskolába adni s igy a négy osztály elvégzése után a tudo­mányos pályákra előkészítő középiskolából megkezdett, de be nem fejezett ismeretekkel távozik. Tény, hogy a pályaválasztás szükebb korlátok közé szorítva a következő időkben történik: az elemi iskola befejeztével 1-ször 13—14 éves korban, a közép vagy polgári iskola 4 osztályának elvégzése után. A közép vagy polgári iskola 4 osztályának elvégzése alsófoku tisztviselői állásokra képesit, vagy egyes szakiskolákba (tanító­képző, felső kereskedelmi, felső ipar, had­apród iskola) való léphetésnek a feltétele. A különféle szakiskoláknak az a feladata, hogy egyrészt általános műveltséget nyújta­nak, másrészt szakismeretek közlése és praktikus ügyességek gyakorlása által oly irányban képezzék és neveljék növendékei­ket, hogy azok az iskolából egyenesen az életbe lépvén, elméleti és gyakorlati isme­reteik alapján képesittessenek, esetleg rövi- debb gyakorlat után bizonyos hivatásra. II-szor. 17—18 éves korban a közép­iskolai érettségi bizonyítvány megszerzése

Next

/
Oldalképek
Tartalom