Tanügyi Értesítő, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911-05-15 / 5. szám
2 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ kérdésre válaszolni akar, hogy t. i. miért nem méltányolja kellőképen a magyar társadalom a néptanítók személyét és munkáját: a hibát nem a tanítókban, nem a tanítói munkásság kicsinységében, hanem a társadalomban találja és azt mondja: „a magyar társadalom nem jutott még el arra a műveltségi magaslatra, mely méltányolni akarná és tudhatná azokat a tanítómestereket, kiknek nagyságát Németországnak nem kisebb embere ismerte el a német kartársakat illetőleg, mint Moltke;“ — és befejezi közleményét azzal a kijelentéssel, hogy Magyarország nagyságának biztos alapja a kultúrában van, és mert ahoz az alapot a tanítók adják: ők a nagy Magyarország megteremtői ; — s ezt el nem ismerni, ezt méltányolni nem tudni, — kulturátlanság, vagy amint ő szereti mondani: erkölcsi müveletlenség. A közlemény tudós és fenkölt szellemű Írója, ki tiszta felfogásával bevilágít a múltba és a jövőbe, elismerést és köszönetét érdemel a tanítói kartól, annyival inkább, mert a közleményben nem egy közönséges magán ember, hanem egy egyházmegyei tanítói karnak egyházi felügyelője, társadalmi életében és hivatali munkásságában bírája nyilatkozik. Ami magát a kérdést illeti, kétségtelen, hogy a hazai tanítóság panasza két irányban nyilvánul; egyik panasza az, hogy munkáját nem méltányolja az iskolát fenntartó hatóság, másik az, hogy mint embert kicsinyli a társadalom. De tudjuk, hogy Róma nem épült fel egy nap alatt; szintén hosszú idő kell arra, inig a makkból terebélyes tölgyfa lesz; és ha tekintetbe vesszük a haladást, mely a jelent csak a népoktatási törvény alkotásával összeköti, nagyon sok okunk nem lehet a zúgolódásra sem, de főként nincs okunk kétségbeesni a jövő miatt. A régi Magyarországban a földbirtokos osztály, a nemesség volt minden, aki azonkívül esett, az nem számított s legfelebb csak annyiban jöhetett tekintetbe, amilyen mértékben a vagyonos osztálynak vagy az országnak hasznára lehetett. Ha ennek a kornak a végéről, csak abból az időből, midőn már iskolákról és népoktatásról
