Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-12-15 / 10. szám
8 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ A tanítóság, a magyar tanítóság egésze sem fog máskép gondolkodni. Más, kérészéletű ideákban bízni. Ezt örömmel látjuk. És konstatáljuk. * * * Okos, életét tudatosan fentartó és biztosító nemzetek azért mindig számolnak azon tényezőkkel, melyekből a nemzet maga kialakult, melyekre a nemzet a legnehezebb küzdelmeiben számíthat. A hitvallásos iskolákat a magyar nemzet, a magyar társadalom egésze mindig ilyenekül tekintette. Népoktatási törvénye elismerte. És ? A nemzet anyagi helyzete más szempontból is megbecsülte. Ezek az iskolák ápolták és védték a magyar nemzet erejét pusztító és viharzó századokon keresztül. Ezekbe az iskolákba szorult a zengzetes magyar szó, mikor azt már alig lehetett kiejteni szabadon az iskolákban. A történeti események ismétlődni szoktak. Ezekre az iskolákra nagy szüksége lehet még a jövőben is — a nemzetnek. Az állami jelleg nem örök biztosítéka — a nemzetnek. Az állam uralkodhatik és — a nemzet szolgaságban, néma fájdalmában tehetetlenné leszen. Hiszen nem kell az idők messzeségébe menni a példáért. Ám a nemzet megkövetelheti, hogy ezek az iskolák valójában a nemzeti élet tényezői legyenek. Kezében a hatalom, az erő, a jog. Ám éljen mindezekkel. És ott, ahol a nemzet ellen vétenek az iskolai szellemmel : ott résen legyen. És foglalja el — a maga jogos helyét. És csapjon le, ha kell a villám erejével. Ezt én, a kath. pap mondom. És mondotta a kath. püspök, a nagy Ipolyi Arnold: — Megadni az egyháznak, a törvényes felekezeteknek a kellő befolyást — egyrészről, más részről az egyháznak és felekezeteknek is el kell fogadniok az állam összes kulturális és adminisztracionális intézkedéseit. Ez a magyar nemzet békeségének alapja. A mi nemzetünknek pedig az ilyen békére... az
