Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-09-15 / 7. szám
2 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ a tanítóegyesületé és a tanítók érdekeit képviseli: elengedhetetlen, hogy a lap szerkesztője a lantok sorából kerüljön ki. Megkisérlettük, hogy a lap szerkesztését, melylyel magának kétségtelenül érdemeket szerzett, tartsa meg továbbra is; mivel erre rávehető nem volt, az egyesület választmánya lemondását sajnálattal elfogadta s helyét az előbbi szerkesztővel, Kótai Lajos egyesületi elnökkel töltötte be. További teendő az, hogy a távozó szerkesztőnek, Mihály Ferencnek szorgalmas munkásságáért, melyet a lap fellendítése körül kifejtett, az egyesület mint laptulajdonos elismerését és szíves köszönetét nyilvánítsa; aztán lehetővé tenni, sőt biztosítékot nyújtani az iránt, hogy a lap életében visszaesés ne álljon be s tartalmasság tekintetében a mostani színvonalát megtartsa. Hogy ez megvalósítható legyen, arra az egyesület minden tagja úgy anyagi mint erkölcsi tekintetben kötelezve van. Anyagi tekintetben azért, mert egy üres lap nem érdemli meg azt a csekély áldozatot sem, amit érte mindannyiunknak hozni kell, és nem tarthat igényt arra a támogatásra, amiben kívülről részesül. Erkölcsi oldalát tekintve pedig az ügynek nem szabad felednünk, hogy a lap szellemi kiállítása fokmérője lesz annak a szellemi tőkének, melynek az egyesület, vagy a vármegyei tanítóság a birtokosa. De a lap hasábjain nemcsak a szellemi érték és szakképzettség mutatkozik be, de a köznapi élet szinterén kivül itt láttatja magát mint egy tükörben az a buzgalom és munkaszeretet is, mit a megye tanítósága hivatása teljesítésében kifejteni képes. A „Néptanítók Lapja“ fennállása óta nagyon sok lekicsinylésben és agyonbirálásban részesült; nagyhangú szabadoncok szidták az irányáért és politikai magatartásáért, sőt in effigie bizonyára nem egyszer halálra is ítélték. Aztán lecsapott az exlex, a lap hirtelen megszűnt s én úgy gondolom, hogy a hazai tanítóság — a szi- dalmazókkal együtt, ezeket is beleértve, — úgy érezte magát, mint ama palota lakói, melyben éjnekidején minden világitó fény egyszerre kialszik. Bezzeg kérni kellett a minisztert, hogy csak gyújtsa vagy gyújtássá fel azt a
