Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909-03-25 / 3. szám

tanügyi értesítő 3 megfelelően, kik csak mellék keresetükről voltak kény­telenek lemondani azért, hogy előléptek, ezen balga elégedetlenkedéssel elérték azt, hogy most a legkiválóbb erők a X. fizetési osztályba való sorozás miatt segéd­tanfelügyelőkké elő nem léphetnek, mert az reájok nézve hátra való lépés volna s ezzel kizárattak a tanfelügyelői pályáról, mert igy kívánja a — tanítóság egyik-másik lapja. Kartársak, más itt a baj. Segédtanfelügyelőt X. fize­tési osztályba, vezető tanfelőgyelőt pedig csak a VIII.-ba sorozni — a mai viszonyok közt — egyáltalán nagy hiba. Ennek a hibának a kiköszörülésén fáradozzunk kö­zös erővel, ne pedig saját magunk degradálásán. Az állami tisztviselők országos egye­sülete s az állami tanítók. Köztudomású, hogy Európa összes államai között hazánk tisztviselői kara a legnépesebb. Ezen feltűnő körülményt az ide­gen szemlélő valószínűleg a bürokratizmus tultengésének, vagy egészségtelen államfejlődési tünetnek hajlandó minősíteni De aki alaposan ismeri Magyarország sajátos belviszonyait, bizonyára indokoltnak találja, hogy nálunk az erős központi kormányzat legfőbb biztosítékai nem annyira a fegyveres erőben, mint inkább a szerteágazó kormányzati és közigazgatási szervek hálózataiban vannak lefektetve. A magyar tisztviselői karra többirányú feladat betöltése há­ramlik. Egyfelől az államgépezet pontos működtetéséhez szolgál­tatja a szükséges hajtóerőt, másfelől az állam tekintélyének, az erkölcsi jogrendnek, sőt magának az alkotmánynak hivatott őre és letéteményese. Ezenkívül — mint a művelt középosztály leg­számottevőbb tényezője — a legsikeresebben munkálja a nem­zeti államnak társadalmi utón való kiépítését. Egyszóval tisztviselő­karunk a magyar nemzettest legértékesebb, legmunkásabb kontin­gense gyanánt tekinthető. Ha igaz az, hogy háborús időben a katona teljesiti a leg­fontosabb s legtöbb áldozatot kívánó szolgálatot, úgy az sem tagadható, hogy békés viszonyok mellett a tisztviselői -kar kezébe van letéve a polgárok anyagi és erkölcsi létérdeke feletti őrkö­dés. A tisztviselői fogalom alatt nemcsak az állami, de a köz- igazgatási tisztviselőket is szoktuk érteni, akik jórészt szintén állami funkciókat végeznek, noha hivatali szervezetük — ismert politikai okokból — más 'alapokon nyugszik. Hosszas vajúdás után az 1907. évi XXVI. és XXVil. t c. végre a tanítót is tiszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom