Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-01-25 / 1. szám
2 tanügyi értesítő Reményünk erős, hogy ezt kapja ingyen Szatmár-Németi várostól Szatmár vármegye tanítósága. Szatmár nagynevű püspöke, a népnevelők kiváló jóakaró atyja, legmesszebb menő erkölcsi támogatásáról azonnal biztosította a küldöttséget, de anyagi támogatást momentán elhatározással nem nyújthatott, mert az nem lehetett volna olyan, minőt később szándékszik adni. Lelkes éljenzéssel vette ezt tudomásul a tanítók küldöttsége. Szatmárvármegye főispánja Bodnár György kir. tan- felügyelőnek mindenre kiterjedő beszéde után a védnökséget elfogadta, a konviktus ügyét magáévá tette és megígérte, hogy a bizottságot a kormányhoz elvezeti s mig ezt megteheti, addig is személyesen fog eljárni illetékes helyen a szükséges államsegély biztosítása, egy állami tanítónak a gondnoki állásra leendő átbocsátása és fizetésének állami fedezése érdekében, eljár a szükséges kölcsön kieszközlése ügyében, szóval a legnehezebb kérdések megoldásánál befolyását érvényesíti. Sőt ma már közölhetjük a megye tanítóságával, hogy szeretett főispánunk mindezen ügyekben a sikert már előre is biztosította, érdekeinkben személyesen eljárt s legközelebb — e hó végén vagy február első napjaiban — a bizottsággal Budapestre utazik. Dr. Falussy Árpád főispán ezeken kívül úgy a városi, mint a vármegyei törvényhatóságoknál a kon- viktus ügyét személyesen fogja vezetni a legközelebbi gyűlésen. Most már nem kételkedhetik egy tanító sem abban, hogy folyó év őszén a konviktus remek épülete fedél alá jön s a jővő tanév elején vármegyénk tanítóinak fiai abban otthonra találnak. Összetartásban rejlik az erő. Mily fölemelő a vármegye tanítóságára a nagy társadalom előtt is a megye legelső férfiainak a konviktus ügye iránt tanúsító lelkes közreműködése; általa a tanítóság megbecsülése köztudatba megy át. Megérti mindenki, hogy a tanítóságot a felekezetek szét nem választják; mindannyian összetartanak s ezért nagyon is számottevő, hatalmas testületet alkotnak.
