Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-10-25 / 8. szám
10 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ mivel nem tudnak az olvasottak felett gondolkozni, ügy állunk ezzel, mint mikor az értelmes gazda munkaerő hiányban van. Osztatlan iskolábán sokat markolunk és keveset tanítunk. Ha már sokat is kell markolnunk, legalább azt szorítsuk, amiből növendékeinknek legtöbb hasznok lehet. Az oktatási órák sokszor csak olvasási gyakorlatokká sülyednek. Az ilyen oktatás mit sem ér, mert igazi tudást nem eredményez. Értelmi tanítás és a vizsgálódásra való szoktatás nélkül az olvasás tanítás napszámos munka. Az értelmi tanításnak a felsőbb osztályok ha eleget is tesznek, az még mindig gyenge utravaló. Legtöbb gyermek azzal az olvasási tudással lép ki a küzdőtérre, az élet nehéz iskolájába, amelyet az elemi iskolában sajátított el. S meg tanulja ott az olvasást, érti is azt, de ez még mind nem elég; mert hiábá tud olvasni, hiába érti is azt, ha azt a nemes dolgot mit az olvasásban talált, nem tudja a gyakorlati életben saját vagy mások céljaira alkalmazni. Az ilyenek a holt tőkével rendelkezni nem tudnak. Igyekezzék azért a tanító az olvasás tanításánál mindig szigorúan szem előtt tartani, hogy érti e tanítványa azt a mit olvasott, súlyt helyez-e az olvasottak felett való gondolkozásra és tudja-e az olvasmányokban rejlő igazságokat a gyakorlati életben saját, vagy mások céljaira alkalmazni. Mert az igazi olvasás tudásnak alapja az értés, gondolkozás és az olvasásmányban rejlő igazságoknak alkalmazása. Aki tanításában a fennti kellékeket nem alkalmazza, az nem tanít és még kevésbé nevel. Nélküle az igazságot, műveltséget, a jó létet és a hazaszeretet magasztos eszméjét terjeszteni nem is lehet. Barazsi József. *§e§® OTTHON. A Túr eredeténél. — Irta: Marosán János. — Szerény véleményem szerint a tanitó úgy értékesítheti legjobban a nagy szünidőt a maga, valamint a tanügy számára, ha azt hasznos, szórakoztató, kellemes s egyszersmind tapasztalatokat nyújtó kirándulásokkal, tanulmányutazásokkal tölti el. Éz nem csak az én véleményem, hanem nagyon sok más kartársamé is; sőt maga a tanügyi kormány sem zárkózik el az eszmétől és ugyancsak ajánlja az uj tantervben a gyakori kirándulásokat. Nem feledkezik meg arról sem, hogy a tanítókat figyelmeztesse, hogy amit csak lehet, közvetlen szemlélet után tanítsanak. Evégből nagyon helyesen teszi a tanitó, ha ő maga e téren minél több tapasz-
