Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-10-25 / 8. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9 kartársam van, ki a nép életviszonyait viselkedését, annak megélhetési forrását munkaszorgalmát, stb. igen éber figyelemmel kiséri, Munkálkodunk a nép anyagi jólétén, megragadunk minden alkalmat és eszközt, a mi a nép anyagi jólétét szolgálhatja. És éppen ezért, mert ezt tesszük, legyünk figyelemmel azokra a ferde hajtásokra is, melyeket a jelen kor nevel és táplál a fiatal nemzedékben. Neveljük úgy növendékeinket, hogy a munka végzése előttük kedves, hasznos és nem pedig kényszer, kötelesség legyen. Értessük meg velők, hogy a munka sikeres végzése mindenkor fölemelő, büszke öntudattal tölti el lelkünket s nem csak lelkünket nemesíti, hanem egyben anyagi jólétünket is fokozza. Munka nélkül üres valami az ember élete. Tisztes munka végzése pedig soha sem szégyen. Önmaga, családja és hazája iránti kötelessége minden embernek dolgozni. Őseink is dolgoztak, még pedig nemcsak önmagukért, hanem hazájukért, utódaikért, miértünk is. Különösen az ism. iskolában kövessünk el mindent, hogy növendékeinkben a munkásságot, a munkaszeretetei ápoljuk és fokozzuk. Ostorozzuk a tunyaságot, a nemtörődömséget, a felületességre és dologtalanságra való hajlandóságot. Kerüljék a fényűzést, pazarlást, éljenek gondos beosztással s szeressék a tisztasággal párosult egyszerűséget. Állítsuk példányképül leány növendékeink elé azokat a jó magyar nőket, kiknek anyai helyes gondoskodása, ügyesen és hasznosan végzett munkálkodása úgy a családra, valamint a hazára nézve egyaránt áldásos. Az ilyen nőnek áldás terem nyomában, mert kis gazdaságban helyes számítással, okszerűen munkálkodik s a szépet a hasznossal össze tudja egyeztetni. Az ilyen nőt nem az urhatnámság, nem a cifrálkodás, s a nagyzási hóbort vezérli munkájában, hanem az az édes tudat, hogy övéinek jólétet, önmagának pedig tiszteletet és becsülést is fog szerezni. Munkásság az élet sója, munkálkodjunk tehát ezen a téren, hogy izes legyen életünk. Lukovics Endre. Pár szó az olvasás tanításához. Az olvasás szükségét érzi minden ember. Eszköz ez nemes- bülésünkre. A nép erkölcsi, értelmi, egészségi és gazdagsági állapotának javítása függ tőle. Azért reánk, tanítókra nézve igen fontos az olvasás tanítás módjának helyes megismerése, tökéletesítése. Keveset ér magában a jó olvasókönyv, ha a tanító a tanítás helyes módszerét nem alkalmazza. Mert mit ér az oly tanítás, amidőn a gyermek megtanul valamit szépen elolvasni, de nem érzi át és nem érti azt ? Mások meg értik ugyan, hogy mit olvastak, de nem tudják annak igaz, vagy valótlan voltát megkülömböztetni;