Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-02-25 / 2. szám
tanügyi értesítő 9 Földrajztanítás az uj tanterv szerint. ii. Földrajzi ismereteink csak úgy maradandók, ha az illető vármegyének, országnak vagy földrésznek térképét bármikor lelkiszemeink elé tudjuk állítani, ez pedig csak kellő térképismeret utján lehetséges. Azért az új íanterv nagy súlyt helyez a térkép- olvasásra és rajzolásra is. Ä térképrajzoltatás a földrajztanításnak igen fontos segédeszköze — mondja az utasítás mert segítségével az egyes földrajzi képek és jelenségek könnyen megrög- zithetők. Rajzoltassunk tehát, de azért soha ne feledjük, hogy a térképrajzoltatás nem a főcél, hanem csak segéd eszköz ahhoz, hogy növendékeinket földrajzi ismeretek birtokába juttassuk s épen ezért a tulságba menéstől e tekintetben óvakodjunk. Az arany középút az, a melyen haladnunk kell. Főképen ne kívánjunk növendékeinktől tökéletes rajzokat; bármilyen kezdetlegesek lesznek is azok, nem baj, a cél mégis el lesz érve. Már a tanítás kezdő fokán, a tanterem, iskolaépület ismertetésénél a tanító táblára rajzolja azok alaprajzát, mit a növendékek utána rajzolnak, később, a közvetlen környezettől távol fekvő vidékek ismertetése szintén rajzolás segítségével történik. A tanító képzeleti kirándulást tesz a növendékekkel a térképen, követve a természetes és mesterséges közlekedési útvonalak menetét; miközben megismerteti a vidék földrajzi viszonyait, megnevezve az ut mentén levő nevezetesebb községeket, esetleg hegyeket, folyóvizeket, tavakat, valamint a lakosságot, annak foglalkozását, nyelvét s végül a gazdasági viszonyokat, különös figyelemmel domborítva ki azon történelmi vonatkozásokat, melyek esetleg valamely helyhez fűződnek. Ezen utaztató módszer szerint a tanító beutaztatja növendékeivel térképen a vármegye főbb útvonalait, mig végre lassan- lassan kibontakozik előttük az egész vármegyének a képe. Miután a növendékek képzeletben úgy az egész vármegyét beutazták s e közben megismerkedtek vidékek szerint annak földrajzi viszonyaival : az így szerzett földrajzi ismeretek megrögzítése céljából következzék azok csoportosítása, összefoglalása a hegy- és vízrajznak, népismertetésnek, a vármegyei közigazgatásnak (községek, járások, vármegye s azok előjáróságai) végül a szomszédos vármegyék és a haza fogalmának ismertetése. Ezen irányelvek főként a harmadik osztály tananyagának módszeres feldolgozására vonatkoznak, azonban azoknak nagy része a felsőbb osztályok tananyagának feldolgozásánál is irányadók lehetnek. „Haladj az ismertről az ismeretlenre, a közellevőről a távollevőre“ régi módszertani elvek, melyek irányadóul szolgálnak a földrajztanítás magasabb fokán is. Ezért a negyedik osztályban a földrajztanításnak szintén a saját vármegye ismétlő ismertetéséből kell kiindulni. Azután következnek azon szomképzőintézetek ingyenes oktatásával szemben a többi iskolák drágasága; második ok a tanítói képesítéssel más pályára való átléphetésnek lehetetlensége. E kettőt kellett volna megszüntetni. A többi magától jönne. Szerk.
