Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-02-25 / 2. szám
10 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ szédos vármegyék, melyekkel a mi vármegyénk határszéli lakói szorosabb összeköttetést tartanak fenn s ezek kapcsán azon országrész ismertetése, melyhez a saját vármegyénk is tartozik. Azután az ország többi részei földrajzi fekvésük sorrendje szerint, különös tekintette! hazánk fővárosára, melyet az utasítás szerint oly részletességgel kell tárgyalni, mint bármely országrészt. Horvát- Szlavonország ismertetésénél ennek Magyarországgal való államjogi kapcsolata is ismertetendő, mi a történelmi és alkotmánytani ismeretek szerzésére igen szép alkalmat nyújt. Nagyon természetes, hogy a tanítás e fokán közvetlen szemléltetésről szó sem lehet; igen jó szolgálatot tesznek e helyett itt az ország külömböző vidékeit ábrázoló szemléltetési képek, melyek a növendékek képzeletét helyes irányba terelik. A tanítás ezen fokon is az utaztató módszer szerint történik. Folyóvíz mentén, vasúton, esetleg országúton haladva eljutunk az ismertetendő vármegyébe, melyet, mint földrajzi egységet, utaztató módszerrel ismertet a tanító vázlatosan, nagy alakban lerajzolva azt a táblára, mit a növendékek utána rajzolnak. Azután a térképről leolvasható természeti viszonyait — hegy- és vízrajzát — ismerteti meg, végül a térképről le nem olvasható természetrajzi, történeti, néprajzi, műveltségi stb. viszonyokat. Különös figyelem fordítandó a netalán létező nevezetességekre, mint például barlangok, bányák, kohók, fürdőhelyek s a gazdasági viszonyok ismertetésénél az oly jellemző terményekre, melyek az illető vidéknek specialitását képezik. A lakosok nyelvi ismertetésénél ne mondjuk, hogy ezek tótok, szerbek, oláhok vagy németek, hanem tótul, szerbül, oláhul vagy németül beszélő magyar állampolgárok. Oltsuk bele a fogékony gyermeki lélekbe kürthatatlanul annak tudatát, hogy ők — még ha nem magyar nyelven tanultak is beszélni — azért mindnyájan ugyanegy hazának, a magyar hazának gyermekei. íme, mily szép alkalom a magyar nemzeti érzés keltésére és ápolására! Ekként megismertetve azon vidéket, melyhez vármegyénk tartozik, hazánk többi vidékeit már nem vármegyék szerint, hanem nagyobb általánosságban ismertetjük s csak a vidéken földrajzilag jellemzőbb vármegyékre terjeszkedünk ki bővebben. A tananyag bevégzését mindig nyomon kövesse a tanultak összefoglaló tárgyalása. A földrajzi tananyag módszeres feldolgozására vonatkozó elsorolt irányelvek a tanítás további fokozatain is követendők lévén, a következő osztályok tananyagának módszeres feldolgozására bővebben kiterjeszkedni fölösleges. Ezeket folyton szem előtt tartva, hiszem, hogy elérjük a célt s növendékeink földrajzi ismerete — jó alapon épülvén fel —, maradandók is lesznek. A tanításnál követendő ezen módszertani irányelvek mellett önkénytelenül azon kérdés merülhet fel, hogy szükséges-e a növendéknek tankönyvet használni a földrajztanításnál ? A felelet erre az lehet: nem szükséges, sőt amennyiben a tankönyv rendes használata a lélekölő emlézéssel, a betűhöz való ragaszkodással sok gyermeknél együtt jár: egyenesen káros is lehet. „A betű megöl s a lélek az, mely megelevenít“, örökérvényű alapigazság,
