Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-11-25 / 9. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5 között van jogos helyük, melyre a más jellegű iskoláknál működő tanítók természetesen igényt nem tarthatnak. A felekezeti és községi tanítók fizetésük rendezését elsősorban iskolafentartóiktól követeljék és ahol az iskolafentartó erre nem volna képes, ott megfelelő államsegéllyel lehet a tanító fizetését kiegészíteni, vagy az iskolát államosítani, de nem volna igazságos az állami tanítók jogait megnyirbálni s kívánságait teljesítetlenül hagyni azért, mert a felekezeti és községi iskola- fentartók egy része a tanítónak tisztességes és méltányos javadalmazást nem ad. Ezen emlékiratunkat a vallás- és közoktatás- ügyi Miniszter űr Önagyméltósága, továbbá a magas kormány minden egyes tagja és a magyar képviselőház szives figyelmébe ajánljuk és az állami tanítók felsorolt méltányos és jogos kívánságainak sürgős megvalósítását tisztelettel kérjük. Debrecen, 1906. november 11. Mioxtna f/n««ró. 1/arris az áll. tanítók orsz. egyes, elnöke. az áll. tanítók orsz. egyes, főtitkára Az állami tanitóikar megelégedéssel láthatja ebből az emlékiratból azt az önzetlen munkásságot, melyet az egyesület vezetői a közügy érdekéért bizalmi tisztségükben kifejtenek. Az állami és felekezeti tanítók fizetésügyének oktalan és előrelátásnélküli összekapcsolása és az állam nyakába dobása a felekezeti jelleg fentartásával állandó kerékkötője volt ügyünknek. Amidőn ez az emlékirat felvilágosítja a bizonytalan útra tévedetteket arról, hogy az állami tanítók helye az állami tisztviselők közt van és nem a felekezeti tanítók fizetését szabályozó intézkedések keretében, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az állami tanítókkal a felekezeti tanítók egyenlő díjazásban részesüljenek; de azt kérjék fentartóiktól és jogos követelésüket ne Írassák az állami tanítók számlájára. Vagy ha ide akarják Íratni, hassanak oda, hogy iskoláik sürgősen az állam kezelése alá menjenek át és legyen közös fentartónk a magyar állam. Így készek vagyunk megérteni kartársainkat; akkor egyért élünk és ha kell, halunk midnyájan, közös fentartónkért, az egységes magyarnemzeti államért. De mig a felekezeti iskolák nagy számmal nem annyira felekezetiek, mint inkább a nemzeti állam nyílt sebei, addig azokat fizesse az, akinek szolgálatot tesznek és ne a magyar állam. Ugyanez az irány és elv vezette az ország egyete
