Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-05-25 / 5. szám
6 tanügyi értesítő hogy a polgári iskola kimaradt belőle. A polgári iskola, mint szükséges iskolafaj a népoktatás dűlőjén bir létjogosultsággal. A törvénytervezetnek ez az erős nemzeti karaktere hiányzik. Azt is tudni lehet,'mi okozott távolodást az alsó és felső népoktatási tagozatban. Ezen javitni kellene. Sajnosán látjuk a javításra célzó szándék hiányát. Jelen soraimmal támogatására kívánok lenni a törvénytervezetnek abban a részben, mely a tanítóképzés fejezetét képezi. Lényegileg elfogadom. Csak az indokoláshoz szolgáltattam adatokat. (Máramarossziget.) itiikényi uániet. A népiskola reformja a tanítók törvényében. A népiskola mai szervezete az 1868. évi XXXVII. törvényen épült fel. Tanítóemberek s a népoktatásügynek mindenféle emberei ismerik e töévényt. Az a 38 év, mióta e törvény életbe van, beigazolta az előnyeit és kimutatta a hiányait. Köztudomású, hogy ez alaprakó törvény nem válhatott úgy törvénnyé, a mint báró Eötvösnek, az cleslátásu politikusnak tervezetében volt. A tervezetnek csak töredékes része lehetett törvény a törvényhozók és egyházi faktorok ellenszenve miatt. Azonban az akkori viszonyok között az addigi irányzattal szemben így is nagy vívmány volt e fundamentális törvénynek megalkotása. Az csak természetes, hogy a lefolyt idő alatt a törvénynek olyan hiányait ismertük fel, melyek az azóta átalakult társadalmi viszonyokhoz nem találnak. így van ez minden régi alkotással s a korral való haladást jelenti. Ha pedig a korszerű haladás más téren szükséges, az iskolaügy körében elmaradhatlan. A magyar tanítóság s a népiskolaügynek emberei általában az 1868. évi népoktatási törvénynek hiányait régen felismerték s régóta foglalkoznak azzal, hogy e törvény mely részeiben és miképpen legyen módosítva. Tanítógyüléseinknek s köztük első sorban az egyetemes gyűléseknek, valamint a tanítók országos bizottsága gyűléseinek állandó tárgya volt a törvány 1 — 1 módosítandó részletének alapos megvitatása. Elég, ha említem, hogy a vita anyagát képező részleteknek megbeszélése főképpen gyakorlati volt. A tanítógyűléseknek a törvényről szóló kritikája időről- időre figyelmet keltett az ország iskolaűgyének vezetőinél, eredményt azonban nem hozott. Másféle természetű dolgok voltak előtérben állandóan. Az iskolaügy s éppen a népiskola ügye ezek mellett és ezek miatt hamupipőkévé törpült. Azonban e revísíó kérdése lassan-lassan érlelődött. Az 1893. évi XXVI. te. a reformnak volt az előjele. Azok a mozzanatok, melyek a polgári iskoláknak és tanítóképzőknek a népoktatás keretéből való kiválását sejtették a külön felügyelet által, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a reformhoz közelebb jussunk. Az a
