Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-05-25 / 5. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 7 tanácskozás, meiyet a szakminiszter tanítóemberek bevonásával tartott, ugyanezt jelezte. Végre 1904 májusában megjelent a minisztérium egyik vezéremberének munkája, t. i. az az előadói tervezet, mely a népiskoláknak számára — az 1868. XXXVIII. te. az 1879. évi XVIII. tck. és az 1893. XXVI. tck. módosítása által — alkotandó törvénynek volt a tervezete, a melyben éppen a magyar nemzeti állameszme érvényesülésére nagy jelentőségű részletek vanak. Azonban ennek tárgyalására a törvényhozásban nem jutott idő. A magyar tanítóság egyetemét képviselő országos bizottság a gyűlésein annyit vitatott s gyakorlatból leszűrt elvekkel és határozatokkal a népiskolai törvénynek reformjából ki óhajtja venni a részét. Ezért az eddigi egyetemes gyűlések állásfoglalása nyomán s annak igazi hűséggel megfelelve az egyetemes és országos bizottsági gyűlések elsőrendű szószólója, Földes Géza, az orsz. bizottságnak megbízásából az 1905. év augusztusában tartott VI. egyetemes gyűlésre elkészítette a tanítók törvényét. A tanítók törvénye a népiskolára vonatkozó eddigi törvényeknek módosítási tervezete. Korszerű munka. Midazon sérelmek orvosolva volnának vele, melyek a népiskola fejlődésének ma akadályai. Uj szempontokat nyit meg. A népoktatási intézetek keretét szőkébbre vonja, mert csak az elemi iskolákat tartja népiskoláknak, de annál világosabban domborítja ki összes vonásaiban a népiskolát. Az a külömböző mérték, mely a különféle jellegű iskolák tanítóinak széttagoltságát okozta eddig, nincsen meg ebben. A népiskola munkásai között teljes egyenlőséget állít fel. E törvénytervezetnek alapelve a népiskola színvonalának általános emelése. A tanítóképzésre egy ideális s a mai rendszertől egészen eltérő utat jelöl meg. Magasra emelni kívánja a képzést. A középiskola elvégzése után 2 évi pedagógiai kurzust állapit meg. Azt a sorompót, mely eddig a tanítót más pályáktól elzárta, felnyitja s az indokolásban találó magyarázatát adja annak, hogy ebből magára az iskolára csak előny származik. A képesítést egységessé s a fizetést egyenlővé tenni célozza. A képzés azon fokához, melyet kíván, a fizetés nem is magas. (1400 koronától 2800 koronáig.) Egyik főelve, hogy a terménybeli fizetések megszűnjenek. Az ország összes tanítósága a fizetését a tanítói nyugdíjintézet utján az adóhivataloktól kapná. A tanítóképzés és a tanítás csak magyar lenne. Más nyelvű iskolát az ország területén el nem ismer, meg nem enged. Gyönyörű idea, mely ha valamikor megvalósul, a nemzetiségi kérdésnek méregfogát örökre kitöri. Körvonalozza az iskolafentartás jogát. Az 1868. évi törvénynek az iskolakötelezettségre vonatkozó részét fentartani kívánja, de igen helyesen azzal egészíti ki, hogy teljes tandíjmentességet óhajt. Segíteni óhajt azon, hogy az iskolába járók iskolai munkájukhoz a megkivántató eszközökkel el legyenek látva mindenütt. Egyik elve az, hogy a túlzsúfoltság megszűnjék. Ezért egy
