Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1904-05-15 / 5. szám
tanügyi értesítő. 5 álló rend — most mi vettetjük a villámot oda, hol hasznot hajt kár nélkül. De ez a folytonos előrehaladás csak úgy lehetséges, ha a műveltség teljesen közkincs lesz. Ezt a kincset osztogatja a néptanító. Iskolájában és azon kívül ennek a hivatásnak él, hogy tanítsa a tudatlant. S nem a sokféle tudományra, csak a legszükségesebbre, de erre aztán úgy, hogy állandóan megmaradjon. Tanítani kell a népet jogára és kötelességére, vagyis társadalmi helyzetének felismerésére. Minden embert annyira kell nevelni, hogy egy helyet betölthessen emberül. Minden embernek tudni kell, hogy ő az egész emberiségnek egy kicsiny tagja, de reá szükség van azon a helyen, melyet betölt és sem kisebb, sem nagyobb hivatása nincs, mint az erejének megfelelő hely betöltése. Valamint a gépnek ezer meg ezer részecskéi vannak, de azokra mindre szükség van, úgy minden emberre szükség van a maga helyén. S ne kicsinyeljük az apró csavarok, vékony lemezecskókből álló szelepek szerepét. Egy-két szeg egyelőre eleshetik, de már — ha nem pótoljuk — utána megy a többi s a legügyesebb gépész sem tud munkát végezni a gépével, mig azokat az egyszerű kis részecskéket ki nem pótolja. Nevelni kell a népet arra, hogy önállóan tudjon ítéletet hozni. Sem cifra szavaknak, sem fenyegetéseknek ne üljön fel. Ez pedig úgy érhető el, ha munkásságra nevelünk s ezáltal a közvagyo- nosodást előmozdítjuk mert a vagyon függetlenséget biztosit mindenkinek E vidéken minden tanítóra különös apostoli szerep is vár. ARákóci korszak után tiszta magyarok hagyták itt el nyelvüket és vallásukat a győző kéz nyomása miatt. Ma már királyunk is elismerést nyújt akkori szabadsághősünknek, tehát törekvésünkben semmi nem gátolhat, hogy elvesztett testvéreinket visszatérítsük. Ha e kötelességeket híven végeztük, akkor a néptanítói névnek becsülést szerzünk. S ha átérezzük Darvin nagy elméletét, hogy mindennek folyton tökéletesedni kell s ezt társítjuk Krisztus mondásával: „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes, ügy a mi Madáchunk eme szavaival haladjunk pályánkon : „Küzdj és bízva bízzál.“ 6. Domokos István köri tag s előadó ismerteti álláspontját az 1868. évi XXXVIII. t.-c. revidiálása tárgyában s határozati javaslatot nyújt be 7. pontban. Melyet a köri gyűlés minden pontban elfogad s Fábián Isván s Nagy Károly kir. s. tanfelügyelő hozzászólása után még egy uj, 8-ik ponttal bővít ki, melynek értelmében mondassák ki, hogy az idegen tannyelvű elemi iskolák t. nyelve az állam által hozzájárult segély arányában magyar legyen, mit az előadó is elfogad. így az elfogadott határozati javaslat a következő: „Mondja ki a kör közgyűlése, hogy az 1868. XXXVIII. t.-c. revíziója érdekében megindult mozgalomhoz csatlakozik, s óhajtja, hogy a módosításnál a következő szempontok vétesenek figyelembe: 1. Minden iskola tanítási nyelve, tekintet nélkül annak jellegére, fokozatosan magyar legyen. 2. Mondja ki a törvény a teljesen igyenes népoktatást. 3. A tanköteles kor felemelendő egy évvel. 4. A nemzeti szellemű nevelés és oktatás ellenőrzésére, meg a tanítás intenzivebbé tétele céljából a szakfelügyelet rövid idő alatt behozandó. 5. A tanítók képzése, képesítése és javadalmazása egységesittessék, s az alapfizetés a hasonló képesítésű állami tisztviselőkével egyenlő legyen s ugyanolyan előléptetés biztosíttassák. 7. A nyugdij az okleveles tanító szolgálatba lépésétől számíttassák, az 50 százalék utánfizetés cltörlendő, s 35 évi szolgálat után teljes nyugdíjjal mehessen nyugalomba a tanító, (ha 60 életévét betöltötte. Az állandó évi nyugdij üt évi szolgálat után adassák meg. 8. Az állami felügyelet az egyes iskoláknak adandó államsegély arányában fokozatosan biztosítandó.“ 8. Elnök jelenti, hogy a következő tárgy előadója, Técsy Lajos köri tag, nincs jelen ós igy a „Népnevelési egye