Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
962 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 23:24.), de a jóbél év (jovél) kihirdetésére (no. 25:9.) és más rituális célokra is használják. Erre a célra csak olyan szarv használható, amely térmészettől fogva üreges (mint amilyen a kos, a kecske vagy az antilop szarva). Tömör szarv és a tehén szarva elfogadhatatlan erre a célra. A Szentélyben hegyi kecske szarvát volt szokás használni. A sofár kifejezéssel illetik azokat a szarvforma edényeket is, amelyekbe a Szentélynek szánt adományokat helyezték. Lásd: tökijá) és tökijot bámikdás תורפוש׳ T Sofárot - A Ros hásánái kiegészítő főimádság (muszáf) három különleges áldása közül az egyik. Lásd: zihronot; málhujot. גגושי Sogég - Akaratlan bűnös. Az a személy, aki bűnös szándék nélkül, információ hiányában követ el egy vétséget. Az akaratlan bűnös nem esik ugyanolyan büntetés alá, mint az, aki szándékosan követ el egy törvénysértést (mézid), de azért visel bizonyos mértékű felelősséget azért, amit tett, és engesztelnie is kell vétségéért áldozat bemutatásával, vagy az engesztelés valamely más módja révén. A sogég legtöbb fajtája két kategóriába esik: vagy arról van szó, hogy a bűnelkövető nincs tisztában a törvény valamely részletével, például elfeledkezett arról, hogy szombaton tilos tüzet gyújtani, vagy valamely döntő fontosságú konkrét adatnak nincs birtokában, mondjuk nem tudta pontosan, hogy aznap milyen nap van. Azt a személyt illetően, akinek olyan hiányos zsidó neveltetésben volt része, hogy egyszerűen semmit sem tud a szombatról, vita van a Talmudban. A háláhá szerint az ilyen személy sogég-nek számít ugyan, de csökkentett engesztelési követelmények vonatkoznak rá. Akaratlanul elkövetett vétség miatt az ember nem köteles áldozatot bemutatni, hacsak a tett nem marad elkövetésének teljes ideje alatt akaratlan. Ha az ember tudatára ébred tévedésének, miközben épp elköveti a vétséget, akkor már nem mutathatja be az akaratlan bűnös áldozatát (lásd: ásám; ásám táluj; hátát). A sogég terminus némiképp eltérően értelmezendő olyan személy száműzetésével kapcsolatban, aki szándékolatlanul öl meg egy másik embert. Az akaratlan bűnős ilyen esetben csupán a tettéért vállalandó büntetőjogi felelősség alól mentesül, de köteles 20. fejezet) vérfertőző kapcsolatot (árájot) felsőrol. A Bölcsek kibővítették ezt a listát a következőkkel: anyai és apai nagyanya; az anyai és apai nagyapa anyja; az anyai és apai nagyapa felesége (még ha az nem is az ember nagyanyja); az ember apja anyai fivéreinek feleségei (apai fivéreinek feleségeit a tórái törvény is tiltja); az anyai nagybácsik feleségei; az ember fiának vagy lányának menye; az ember lány dédunokái; az ember feleségének előző házasságokból származó lány dédunokái; és az ember feleségének anyai és apai dédnagyanyjai. Ezekre a tiltott kapcsőlátókra iszur micvá-ként is történik utalás a sógorházasság (jibum) törvényeinek kontextusában. Annak a férfinak, aki feleségül vesz egy vele a fentebbi módok valamelyike szerint rokonságban álló nőt, el kell válnia tőle és a kötubában meghatározott összeget ki kell neki fizetnie. E tilalmak megsértése mákát márdut-tal, azaz rabbinikus rendelet megsértéséért járó korbácsolássál büntetendő. Ha e nők valamelyike adott esetben jibum-ra, azaz sógorházasság megkötésére kényszerülne, a hálicá szertartás révén fel kell őt szabadítani e kötelezettség alól. לאוש Sóéi - Kölcsönkérő. Olyan személy, aki átvesz egy tárgyat a tárgy tulajdonosától, aki megengedi neki, hogy használja azt a tárgyat anélkül, hogy fizetne a használatáért. A sóéi egyike a letéteményes (somér) négy kategóriájának. Mivel a kölcsönkérő maximálisan élvezi a tárgy használatából eredő hasznot, a Tóra őt tartja felelősnek a tárgyért, és így kártérítést is kell fizetnie érte, ha elvész, ellopják vagy tönkremegy, még ha tőle független fejlemények eredményeképpen is (2Mózes 22:13-14.). Két kivétel van ez alól a szabály alól: 1. Ha a tárgy a kölcsönkérő általi rendeltetésszerű használat közben megy tönkre. 2. Ha a kölcsön vevő a kölcsönadó alkalmazásában állt a tárgy kölcsönadása idején (lásd: söilá biválim). רפוש T Sofár - állati szaruból készített kürt. A sofár-1 Ros hásáná napján szólaltatják meg (3Móze s
