Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Szánhedrin traktátus: 3. fejezet
Diné mámonot bislosá... - A bírák és tanúk törvényei 551 rablás elkövetésére épül421, akkor újból felmerül az előző kérdést: Valóban jogosult-e a peres fél elutasítani a másik peres fél tanúit? A peres fél elvégre itt érdekelt fél, tehát a tanúskodása érvénytelen. :אלא רערע םגפד .החפשמ יבר ריאמ :רבס ינה "החפשמא ,ידהסמן? והיאו אליממ .ליספק ןנברו :י־ובס ףוס ףוס עגונ ותודעב ".אוה Itt inkább a nem megfelelő származás miatti alkalmatlannak nyilvánításról van szó, például ha az illető rabszolgacsalád sarja. Ebben az esetben rabbi Méir azt mondja, hogy a peres fél igenis tehet ilyen tanúvallomást valakivel együtt, mivel mindketten csak a kifogásolt tanú családjára vonatkozóan tanúskodnak. A tanút ebben az esetben csak közvetve, a családja megbélyegzése nyomán nyilvánítják alkalmatlannak, és ezért a peres fél mégsem annyira közvetlenül érintett. Bölcseink szerint, a peres fél még ebben az esetben sem szavahihető, mivel végső soron mégiscsak érdekelt fél. Tehát végsősoron elfogadjuk rabbi Johánán és rabbi Elázár Misna-magyarázatát, miszerint Az egyik peres fél elutasíthatja a másik által választott bIrót” - csak a nem szakértő szíriai laikus bíróságokra vonatkozik. ״Az egyik peres fél elutasíthatja a másik tanúit” - pedig csak arra az esetre, amikor a peres fél egy másik tanúval együtt tanúskodik az ellenfél tanúinak alkalmatlan családi hátteréről. Az alperes tanúskodása az első pár tanú ellen [A Gömárá itt egy újabb magyarázatot vet fel rabbi Elázár kijelentésére, miszerint a peres fél egy másik tanúval együtt tanúskodik:] יכ אתא בר ימיד רמא יבר :ןנחוי תקולחמ יתשב דיינ ,םידע.............................. ־ Mikor Ráv Dimi Izrael földjéről Babilóniába érkezett, rabbi Johánán nevében a Bőiesek és rabbi Méir közti vitát így magyarázvita egy másik értelmezési lehetőségét kínálja:] Rabbi Elázár azt mondta: A Misna egy olyan esetre vonatkozik, amikor ő (a peres fél) összeáll egy másik emberrel, hogy tanúsítsák a másik fél tanúinak alkalmatlanságát420. Rabbi Méir fenntartotta, hogy a peres fél és a társa szavainak valóban hitelt kell adni, mivel ilyenformán két tanút alkotnak, és ennek következtében az ellenérdekelt fél tanúit alkalmatlannak kell minősíteni. A Bölcsek azonban nem fogadják el az ilyenfajta tanúskodást, mivel a peres fél érdekelt a tanúskodás kimenetelében; tanúvallomást pedig csak pártatlan tanúk tehetnek.- לכ הינימכ ? עגונ ותודעב אוה! [A Gömárá megkísérli jobban megvilágítóni rabbi Elázár Misna értelmezését:] Valóban jogában áll-e rabbi Méir szerint a perés félnek két tanú egyikeként tanúskodni, s ezáltal alkalmatlannak minősíteni ellenfele tanúit, mikor a peres fél egyszersmind érdekelt fél?- רמא בר אחא הירב ברד :אקיא ןוגכ ארקש וילע t — ־־ —t ן •• ! “ • TT T rr V I rr .רערע Ráv Ahá bré döRáv Iká erre így válaszol: A Misna nem olyan peres félről beszél, aki a maga tanúvallomása révén csak az ő esetére vonatkozólag minősíti alkalmatlanná a másik peres fél tanúit, hanem egy olyanról, amikor a peres fél azzal vádolja az ellene felhozott tanúkat, hogy azok általában alkalmatlanok, és így semmilyen ügyben nem hallgathatók meg tanúként, így pedig a peres fél ebben a tanúskodásban kevésbé érdekelt, hiszen nem csak az ő esetével kapcsolatban teszi a tanúkat alkalmatlanná. ?-רערע יאמד ־ I TI[A Gömárá tisztázza a fentieket:] Miféle alkalmatlannak nyilvánításról van itt szó? אמיליא רערע אתונלזגד - לכ הינימכ ? עגונ ותודעב •*I“•• •• • I T T T I — I T I — T •• אוה! Ha azt mondjuk, hogy az alkalmatlannak nyilvánítás valamilyen bűntény, például azt állítja, hogy az illető rabló), vagy a közvetlen, azaz azt állítja, hogy az illető a származása miatt nem alkalmas a tanúskodásra.” Ez rabbi Elázár értelmezése szerint egyezik Bölcseink véleményével. (Sulhán Árut), Hosen Mispát 13:4.) 421 Lásd 27a. 420 Háláhá: Mikor ő meg egy másik elutasítja őket. ״Ha egy peres fél azzal jön - akár egy társával is -, hogy érvénytelenítse a másik fél tanú- vagy bíróválasztását, nem fogadjuk el a tanúskodását, és ebben nem vagyunk tekintettel sem arra, hogy célja a közvetlen alkalmatlannak minősíttetés-e (például
