Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 833 nia egészen addig, amíg le nem telik az az idő­­tartam, amire eredetileg eladták. Ha azonban a gazda nem hagyott maga után fiakat, a szolga nem köteles más örökösöket továbbszolgálni. A jóbél évben (jovél) minden héber rabszolga au­­tomatikusan felszabadul, függetlenül attól, hogy addig mennyi időt szolgáltak le (3Mózes 25:40.). Amikor egy héber rabszolga a fentebb említett módok valamelyikén visszanyeri a szabadságát, a gazdájának (vagy a gazdája örökösének) végkielé­­gítést kell adnia neki (5Mózes 15:13-14.). A héber szolga úgy is visszanyerheti a szabadságát, hogy kifizeti a gazdájának azon időtartam maradéká­­nak az értékét, amelyre el lett neki adva. Ha egy héber szolgának felesége és gyermekei vannak, a gazdájának őket is el kell tartania. Egyes szak­­tekintélyek szerint ezért cserébe ugyanazokban a szolgálatokban kell részesíteniük a gazdát, ame­­lyekben a férjüket illetve apjukat részesítenék. Ha egy szolga megbetegszik vagy munkaképte­­lenné válik, a gazdájának gondoskodnia kell róla, és betegségének időtartama - legfeljebb három évig - beleszámít szolgálati idejébe. A héber szol­­gákra minden egyéb szempontból ugyanazok a kötelességek hámlnak, mint a szabad izraeliták­­ra, és ugyanúgy kötik őt is a tevőleges és a tiltó parancsolatok. Ha a bíróság által eladott héber rabszolga a hat szolgaságban eltöltött évet köve­­tőén is uránál akar maradni, akkor át kell esnie egy szertartáson (röciá), amely fülcimpájának át­­fúrásával jár (2Mózes 21:5-6.). Ezt követően pedig szolga marad a jóbél évének (jovél) eljöveteléig illetve gazdájának haláláig. A szolgának jogában áll ragaszkodnia a röciá szertartáshoz, ám ezt a Tóra igen erősen helyteleníti. Tilos egy héber szolgának megalázó feladatot adni, még akkor is, ha egyes szabad emberek hajlandóak lennének ilyen feladatokat elvégezni. Aminthogy agyon­­dolgoztatni sem szabad (lásd 3Mózes 25:39-43.). A héber szolgát és a családját minden dologban (pl. élelem és szállás) ugyanúgy kell kezelni, mint ma­­gát a gazdát. Lásd: ámá ivrijá. דבע ינענכ Eved knááni - Szó szerint: kánaánita rabszol­­ga. Egy zsidó által vásárolt nem-zsidó rabszolga (lásd 3Mózes 25:44-46.). A nem-zsidó rabszolganőt sifchá knáánit-nak nevezik. Egy zsidó által vá­­sárolt nem-zsidó rabszolgát alá kell meríteni egy mikvé-ben (rituális fürdőben), és, ha férfi, körül is kell metélni. Ezek a cselekedetek a rabszolga stá­גורתא t V Etrog - Cédrátcitrom. 1. A cédrátcitrom egyike annak a négyfajta növénynek (árbáá minim), amelyre Szukkot ün­­népén áldást mondunk. A Bölcsek fenntartották azt a hagyományt, hogy a kifejezés: pri éc hádár - ״díszfának gyű­­mölcsét” (3Mózes 23:40.) a cédrátcitromra utal. Mivel a Tóra kifejezetten a gyümölcs szépségét említi, az embernek meg kell bizo­­nyosodnia arról, hogy a Szukkotkor rituális cél­­ra használt cédrátcitrom tökéletes alakú. Bármi­­lyen külső hiba vagy szokatlan kinézet alkalmat­­lanná teszi a cédrátcitromot a parancsolat telje­­sítésére. Bármely cédrátcitrom, amelyik leg­­alább részben érett, és amelyik nagyobb, mint egy tojás (bécá), alkalmas a parancsolat teljesí­­tésére. Az a gyümölcs, amelyet oly módon tér­­mesztettek, hogy egy cédrátcitromágat egy má­­sik fajta citrusfába ojtottak, nem alkalmas a pa­­rancsolat teljesítésére. 2. A tizedekre (máász­­rőt) vonatkozóan: Mivel a cédrátcitromfa hosz­­szabb idő alatt érlel gyümölcsöt, mint a többi gyümölcsfa, amely minden idényben terem, ezért bármely időpontban lehetnek rajta külön­­böző érettségi fokozatú gyümölcsök. Ez a fa rá­­adásul mesterséges öntözést igényel. Ezek miatt a különleges tulajdonságai miatt a cédrátcitrom­­ból hozott trumá-ra és tizedekre a zöldségeké­­re és nem a többi gyümölcsfáéra érvényes elő­­írások vonatkoznak. יבע יילע Eved ivri - Héber rabszolga. Felnőtt zsidó férfi, aki egy másik zsidó szolgájává válik. Két mód­­ja van annak, hogy egy zsidó ilyen szolgaságra jusson: 1. A bíróság eladhat egy tolvajt rabszol­­gának, ha annak nem áll módjában visszaadni a lopott holmit vagy kártérítést fizetni érte (2Mózes 22:2). 2. Ha egy zsidó elszegényedik, eladhatja magát a szegénysége miatt (3Mózes 25:39.). A bí­­róság által eladott héber rabszolga, miután hat évig szolgálta gazdáját, visszanyeri a szabadságát (2Mózes 21:2.). Az a személy, aki önmagát adja el szolgának, eladhatja magát hat évre, de akár hosszabb időszakra is. Gazdája halála esetén a héber szolgának a gazda fiát kell továbbszolgál­

Next

/
Oldalképek
Tartalom