Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Szánhedrin traktátus: 3. fejezet

Diné mámonot bislosá... - A bírák és tanúk törvényei 535 rákból vagy fölavatott rabbikból állhat - de mi a helyzet a laikusokból összeálló bíróságokkal? Bármely zsidó lehet bíró? Továbbá: a zsidó tör­­vényben a bírói döntés legfontosabb támaszai a tanúk, végső soron az általuk elmondottak határozzák meg a tárgyalás kimenetelét. Kö­­vétkezésképp olyan szabályokat kell hozni, amelyek kizárják a hamis és megbízhatatlan tanúkat, illetve mindazokat, akik e vonatko­­zásban valamilyen más ok miatt nem vehetők számításba. A Tóra szerint a ״jogtalan tanú” vallomása (éd hámász - דע סמח) nem vehető figyelembe. De ki minősíthető jogtalan tanúnak, és hogyan állapítható meg a jogtalansága? A Talmud alábbi három lapja gyakorlati szemszögből vizsgálja ezeket a kérdéseket. A Szánhedrin traktátus első fejezetében meg­­ismerkedtünk a különféle törvényszékek és bí­­róságok meghatározásával és feladatával. Ez a harmadik fejezet a bíróságok összetételének és eljárási módszereinek bemutatásával egészíti ki ezt a képet. A legfelsőbb törvényszékek (a huszonhárom illetve hetvenegy tagú Szánhedrin) állandó tes­­tületek voltak, a tisztüket betöltő bírákat maga a Nagy Szánhedrin választotta. Ezzel szemben a főként hétköznapi jogi ügyekkel foglalkozó háromtagú bíróságoknak nem mindegyike volt állandó. Gyakran előfordult, hogy csak egy-egy konkrét eset eldöntésére ültek össze. Mindkét esetben fölmerül egy gyakorlati kér­­dés: Hogyan döntötték el, hogy kik legyenek a bírák? Egy hivatásos bíróság csak szakértő bí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom