Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
938 Talmudi és halahiikus fogalmak és kifejezések ורוע ורשבכ T » • Oro kivszáro - Szó szerint: a bőre úgy tekintendő, mint a húsa. A rituális tisztátalanság törvényeinek körében alkalmazott elv. Egyes állatoknak olyan puha bőrük van, hogy azt a húsuk részének tekintik. Ebbe a kategóriába tartoznak az emberek is, valamint a csúszómászók (serec) és a fiatal emlősök puha, ehető bőre is. Az ilyen bőr a rituális tisztátalanság törvényeinek szempontjából húsnak tekintendő (lásd Misna Hulin 9:2.). תויתוא Otijot - Betűk. 1. A szombaton tilalom alá eső harminckilenc fajta munkavégzés kontextusában: az, aki bármilyen nyelven legalább két betűt ír vagy kitöröl, az írás (kotéu) vagy a kitörlés (mohék) kategóriájába tartozó vétségért vonható felelősségre. 2. Pénzügyekben az otijot kifejezés olyan jogi okmányokra utal, mint amilyenek például a kötelezvények. Hogy ezeknek az okmányoknak a tulajdona jogilag miképpen ruházható át, kiterjedt talmudi vita tárgya. ותוא תאן ונב Otó vöet böno - Azt és annak kölykét. A Tóra tiltja, hogy anyaállatot és kölykét ugyanazon a napon vágják le (3Mózes 22:28.). Ez a tilalom érvényes minden kóser háziállatra. ₪ סיפ Pájisz - Kijelölés, sorshúzás. Az a módszer, amellyel a kohénok közül naponta kiválasztották azokat, akik aznap részt vettek a szentélyszolgálat négy fő feladatkörében: az oltár megtisztításában (trumát hámizbéáh), a napi áldozat bemutatásában (támid), a füstáldozat bemutatásában (háktárá), valamint a különböző áldozati testrészeknek (émurím) a rámpától az oltárhoz való odaszállításában. Azok a kohénok, akik részt kívántak venni ezekben a szolgálatokban, összegyűltek a faragott kövekből épült teremben (liskát hágázit), ott egy kört alkottak, és mindegyikük maga elé nyújtotta az egyik ujját. A szolgálátokat kiosztó kohén kezébe vette az egyik kohén süvegét, így jelezve, hogy a sorsolás tőle fog indulni. A sorsolást végző kohén ezt követőamelyeket tudtán kívül tett, például álmában, vagy pillanatnyi tébolyultságában. A kifejezés utalhat még olyan körülményekre, amelyeket az illetőnek nincsen módja befolyásolni - vis maior. A Tóra rendszerint senkit nem tesz felelőssé olyan bűnökért, amelyeket kényszer hatására követett el. Ha valakit halálos fényégetéssel kényszerítenek bűntett elkövetésére, akkor jobb, ha elköveti a bűnt, mintha meghalna. Ez alól azonban létezik három kivétel - a bálványimádás, a gyilkosság valamint a tiltott szexuális viszonyok. Lásd mindazonáltal ádám muád löolám; jibum; jéhárég vöál jáávor; smád. ןניא Ónén - Lásd: áninut. סנוא השיא T • •• Onész isá-Nemi erőszakot elkövető. Ha egy férfi megerőszakol egy férjezett asszonyt, akkor halálbüntetéssel sújtható (lásd: éset is). Abban az esetben, hogy ha hajadont erőszakölt meg, úgy - tekintettel arra, hogy a Tóra törvényei szerint egy bűnért nem lehet egyszerre kétféle bütetést adni (lásd: kim lé bidrábá miné) - az áldozatnak pénzbeli kártérítés jár a testi sértés törvényei szerint (5Mózes 22:29.). Abban az esetben pedig, hogy ha egy kiskorú lány (lásd: ktáná; náárá) az áldozat, úgy a kártérítés kötelessége kiegészül azzal, hogy ha a lány és az apja egyaránt igényt tartanak rá, úgy az illetőnek kötelessége áldozatát feleségül vennie, és a későbbiekben soha nem kezdeményezheti a válást sem. Egy ilyen kiskorúnak ugyanis, az általános ártalmakon túl az is súlyos vesztesége, hogy nehezebben fog magának férjet találni a későbbiekben. הללע Orlá -Az a gyümölcs, amely egy frissen elültetett gyümölcsfa első három évében terem. Tilos az ilyen gyümölcsből enni vagy bármilyen egyéb hasznot hajtani (hánáá) belőle (3Mózes 19:23.). Ez a tilalom csupán a gyümölcsre vonatkozik, a fa többi részére nem, sőt az olyan fákra sem vonatkozik, amelyeket nem a gyümölcsükért ültettek, hanem inkább egyfajta kerítésül a birtok szélére vagy szélfogó gyanánt. Lásd: netá rövái.
