Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 907 יובמ T Mávoj - Sikátor, keskeny kis utca, amelyet a nagyközönség nem szokott felkeresni. A Talmud az kis utcák két fajtáját tárgyalja: (1) 1. mávoj möfulás - ״nyitott kis utca,” ami olyan sikátor vagy keskeny utca, amelyet két oldalt egy-egy fal határol, és ami mindkét végén közterületre (rösut hárábimj nyílik. 2. mávoj szátum - ״zárt kis utca,” ami olyan sikátor vagy keskeny utca, amelyet három oldalról fal határol, és ami csak a negyedik oldalon nyílik közterületre. Az udvarok, amelyekben köröskörül az emberek otthonai voltak találhatók, rendszerint ezekre a szűk utcákra nyíltak. Egy utcában csak akkor lehet szombaton bármit is vinni, ha két feltétel teljesül: 1. A mávoj minden lakosa bead a közösbe egy bizonyos mennyiségű ételt, majd az összes étel-hozzájárulást elhelyezik egy speciálisan erre a célra kijelölt helyre (lásd: situfé mövoot). 2. Bizonyos minimális fizikai változtatásokat eszközölnek az utca szerkezetében. Zárt utca esetében a közterületre nyíló végének egyik oldala mellé legalább egy póznát (lehi) kell állítani, vagy egy gerendával (koré) át kell hidalni ennek a bejáratnak a tetejét. Nyitott utca esetében a közterületre nyíló egyik bejáratában legalább egy curát hápetáh-ot, azaz amolyan ״ajtóféleséget” kell elhelyezni, amely két függőleges póznából áll, melyeknek tetejét vagy keresztgerenda, vagy zsinór, vagy drót hidalja át. A másik bejáratot pedig a fentebb leírtak szerint póznával (lehi) vagy keresztgerendával (kord) kell ellátni. Meleh - Király. A Tóra törvényei alapján, a zsidó nép választhat királyt magának, ha úgy kivánja (5Mózes 17:14-20.). A királynak születésénél fogva zsidónak kell lennie, nem lehet a zsidó hitre áttértek leszármazotja. A királyra különböző tevőleges és tiltó parancsolatok vonatkoznak. Külön Tóra-tekercset kell írnia (vagy íratnia) magának. Nem tarthat tül sok feleséget (Bölcseink ezek számát tizennyolcra maximálták) és nem taival szemben álló feltételek, mint például a férj és feleség közötti kötelezettségek, semmisnek tekintendők. תונתמ םיױע Mátnot ánijim - A szegényeknek juttatott adományok. A szegényekkel való jótékonykodás általános kötelezettségén kívül a Tóra azt is kiköti, hogy a termés bizonyos részeit a szegényeknek kell adományozni (ezen adományok egy része meghatározott mennyiségű, más része nem az), nevezetesen a következőket: mászár áni - ״a szegény ember tizede”; leket - ״tallózott kalászok”; sih’há - ״ottfelejtett kévék”; péá - ״a föld sarka”; peret - ״a szüret során elhullott szőlőszemek”; olélot - ״kisméretű, ritkás szőlőfürtök”. תונתמ הנוהכ Mátnot köhuná - A kohénság adományai. Általános kifejezés, amely utal mindazon adómányokra, amelyek a kohénokat megilletik. A Talmud huszonnégy ilyen adományt sorol fel, közöttük azokat a különféle áldozatokat (vagy áldozati részeket) is, amelyeket a kohénoknak adnak; trumá - a kohénokat illető mezőgazdasági adó; résit hágéz - ״a (juhok gyapjának) első nyírása;” zroá löhájim vökévá - (azoknak a nem-áldozati állatoknak) ״a lapockája, állrésze és gyomra,” (amelyeket levágtak); pidjon hábén - ״az elsőszülött fiú megváltása;” pidjon peter hámor - ״az elsőszülött szamár megváltása”; szdé áhuzá - ״az örökölt föld” (ha azt a Szentélynek adományozták és nem váltották meg a jóbél évig); szdé háhérem - ״az felszentelt föld” (lásd: hermé kohánim); gezel hágér - ״rablás egy betérttői” (aki úgy halt meg, hogy nem hagyott maga után örökösöket, akiknek az ellopott tárgyat vagy annak az értékét vissza lehetne adni). Ezen adományoknak egy része szent, amelyekét csupán a kohanita férfiak fogyaszthatnak el az ázárd-ban, vagyis a ״Szentély-udvarban”; egy más részük kevésbé szent, és ezért Jeruzsálemen belül bárhol elfogyaszthatják mind a kohénok, mind pedig a családtagjaik; megint egy más részüket bárhol elfogyaszthatják a kohénok és családtagjaik; és vannak olyanok is közöttük, amelyek semmiféle szentséggel nem bírnak.
