Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 3. fejezet
Silém völo rácá Hsává... - A letét kárpótlásának törvényei 453 Rává és rabbi Zérá érvelése Misna Ha a letétet megőrző inkább kártérítést fizet, mintsem hogy megesküdjön arról, nem kezelte hanyagul a letéteményt, akkor ha megtalálják a tolvajt, a kétszeres vagy akár ötszörös-hatszoros kártérítés őt illeti majd. De hát azt tanultuk, hogy egy még nem létező entitást nem lehet előre átruházni? Rává Ez azért van így, mert a letétbe helyező tulajdonos egy hallgatólagos megállapodást köt vele: ״Ha az állatomat ellopják és te inkább fizetsz majd, mintsem, hogy esküt tégy, akkor visszamenőleg tiéd az állatom”. Rabbi Zérá Akkor viszont visszamenőleg az állatról lenyírt gyapjú és az időközben született ivadékok is őt kéne, hogy illesék? Rabbi Zérá A letétbe helyező tulajdonos egy hallgatólagos megállapodást köt vele: ״Ha az állatomat ellopják és te inkább fizetsz majd, mintsem, hogy esküt tégy, akkor viszszamenőleg tiéd az állatom, kivéve az állatról lenyírt gyapjút és az időközben született ivadékokat". Rává egy másik olvasata A letétbe helyező tulajdonos egy hallgatólagos megállapodást köt vele: ״Ha az állatomat ellopják és te inkább fizetsz majd, mintsem, hogy esküt tégy, akkor visszamenőleg tiéd az állatom az ellopás előtti pillanattól fogva". ha ténylegesen kifizette, akkor valóban jogosult a kétszeres kártérítésre, ha viszont még nem fizette ki, akkor nem illeti meg a kétszeres kártérítés, hiába jelenetette ki, hogy hajlandó erre. Márpedig ez ellenkezik rabbi Johánán véleményével! אמיא אפיס: עבשנ״ אלו הצר ,״םלשל אילד-אמעט ,הצר הצר״אה - ףא לע יפ אילש םליש! [A Gömárá ellenérvet hoz fel a Misnából rabbi Johanán védelmében:] Vegyük szemügyre a Misna második felét: Ha azonban a letéteményes megesküdött, És nem akarta kifizetni... Ebből a megfogalmazásból arra kell következtetnünk, hogy a letéteményes ebben az esetben azért nem jogosult a kétszeres kártérítésre, mert nem akart fizetni; ha azonban fizetni akart volna, megilletné a kétszeres kártérítés, akkor is ha még ténylegesen nem is fizetett. Vagyis a Misnánk két felének eltérő megfogalmazásából levezetett következtetések ellentmondóak! . אלא אהמ אכיל עמשמל הנימ T • 1־1־ T •• T I TV így tehát a Misnának ebből a megfogalmazásából semmit sem lehet leszűrni, mivel a két következtetés kölcsönösen kizárja egymást, tehát legalább az egyik megfogalmazást nem lehét szó szerint értelmezni. ״Ha a letéteményes kifizette, mert nem akart esküt tenni...”, akkor a kétszeres kártérítés őt illeti. רמא יבר אײח רב אבא רמא יבר :ןנחוי אל ׳םליש׳ םליש ^שממ אלא ןויכ רמאש ינירה״ ,״םלשמ ףא לע יפ אלש ".םליש Rabbi Hijá bar Ábá tanította rabbi Johánán nevében: A ״kifizette” szó nem szűkségképp jelenti azt, hogy a letéteményes ténylegesen fizetett is, hanem azt is jelentheti, hogy csupán kimondta: ״Hajlandó vagyok fizetni”. Ezáltal már jogot szerzett arra, hogy a tolvaj neki fizessen kétszeres kártérítést, még akkor is, ha a tolvaj megtalálásáig nem fizette ki a kártérítést a letétbe helyezőnek. A letéteményest fenti kijelentése pillanatátói fogva megilleti mindaz a kártérítés, amelynek megfizetésére a tolvajt kötelezik. :ןנת [A Gömárá a Misnának ezt az értelmezését magának a Misnának a szavaival vonja kétségbe:] A Misnánkban úgy tanultuk: םליש״ אלו הצר ,״עבשיל םליש - ,ןיא אל םליש • •• : T T T ־ ...» I ׳ T ... .אלHa a letéteményes kifizette, mert nem akart esküt tenni... Ez egyértelműen azt jelenti, hogy
