Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Sábát traktátus: 17. fejezet

Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 169 Rabbi Elázár azt mondta: Az a négy a cső­­vekre, rudakra, gombra és mozsárra vo­natkozó Misna és Brájtá, amelyeket hamarosan idézünk (a-d), mind az előtt született, hogy az eszközök mozgatását megengedték, vagyis még a harmadik szintű engedély előtt ér­­vényben lévő törvényt tükrözik. :ןנתד-זינק [A Gömárá kifejti:] a) A csövekre vonatkozó tanítást egy Mis­­nából tanultuk, azoknak a színkenyereknek a kapcsán, melyeket a Szentélyben minden szombaton a Sulhán-ra (az Asztalra) helyeztek. Ezek egészen a következő szombatig ott is ma­­radtak. Akkor friss cipókat hoztak, a régieket pedig szétosztották a kohének között, hogy egyék meg. A cipók két hatos oszlopban áll­­tak az Asztalon, de nem közvetlenül egymáson nyugodtak, mivel akkor szellőzés híján megpe­­nészedhettek volna, hanem az Asztal két olda- Ián két-két támasz állt, amelyeket aranycsövek tartottak össze. A csöveket hetente ki kellett venni, hogy kicserélhessék a cipókat. A színkenyér asztala nem szabad utána elmozdítani. Hiszen egyetér­­tenek abban, hogy egy tiltott eszköz, mint pél­­dául egy mozsár, szombaton vagy ünnepnapon nem mozgatható, még a helye felszabadítása érdekében sem. - ? -.­אכה ,ימנ המחמ לצל ־־ •י T - •• •־ ׳ TT [Ráuá válaszol:] Itt is arról van szó, hogy a tárgyat a megóvása érdekében a napról az árnyékba vinnénk138. Rává tehát megvédte véleményét, és valóban az ő álláspontját követi a háláhá139. A megszorítások eredete [A Gömárá elmondja, mikor léptették életbe a tárgyak mozgatására vonatkozó eredeti ti­­lalmat:] רמא יבר אנינח ימיב הןמחנ ןב הילכה תינשנ הנשמ ,וז Rabbi Hániná azt mondta: Ez a tanítás Nehemjá ben Háháljá idejéből származik. ביתכד םימןב״ המהה יתיאר הדוהיב םיכךיד תותג תבשב םיאיבמו ״תומירעה. Ahogyan írva van:140 ״Azokban a napok­­ban láttam Jehudában olyanokat, kik bor­­kádakat tapostak szombaton, és behord­­ták az asztagokat a mezőkről”141. Nehemjá a továbbiakban azt írja142, hogy igyekezett elejét venni a szombat megszentségtelenítésének, és visszaállítani a nap szentségét. Rabbi Haniná azt tanítja, hogy az egyik rendelkezése (nemze­­déke más Bölcseivel együtt) az volt, amely meg­­tiltotta az eszközök mozgatását. II. Csövek, rudak, gombok és a mozsár mozgatása [A Gömárá egy ezzel kapcsolatos vitát idéz:] רמא יבר :רזעלא ןיבק תולקמו ארטסולג הכודמו ןלוכ םדוק תרתה םילכ .ונשנ fokozatosan oldották a rendelkezés szigorát, ahogy ez fentebb írva van. A könnyítések nem sokkal a rendelkezés életbe lépte­­tése után kezdődtek, mivel, ahogy a Gömárá utal rá, az eredeti tanítás csak Nehemjá ben Háháljá idejében volt érvényben (Toszáfot). 142 Uo. 17-22. 138 Megjegyzendő, hogy e Brájtá jelenlegi értelmezése más, mint a Rábá fentebb (123a.) ismertetett álláspontja. 139 Sulhán Áruh, Oráh Hájim 308:2-4. 140 Nehemjá 13:15. 141 Mikor a szombat megtartásának fegyelme javult, a Bölcsek

Next

/
Oldalképek
Tartalom