Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Sábát traktátus: 17. fejezet
Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 147 III. Abájé és Rábá vitája a tiltott eszköz szombati használatáról לטונ״ םדא סנרוק .״׳וכ T : t TT A Misnában az áll: ״Az ember foghat egy ka-LAPÁCSOT, HOGY DIÓT TÖRJÖN VELE...”. רמא בר :הדוהי סנרוק לש ןיןוגא עצפל וב תא ,ןיזוגאה לבא .אל־ןיחפנלש רבסק: רבד ותכאלמש רוסיאל - וליפא ךרוצל ופוג .רוסא [A Gömárá most azt elemzi, miféle kalapácsról van szó:] Ráv Jehudá azt mondta: A Misna ezt úgy érti, hogy foghatunk egy diótörő kalapácsot - amely megengedett eszköznek számít - és azzal feltörhetjük a diót, de egy kovácskalapács - melynek státusza tiltott eszköz - nem használható diótörésre. Ráv Jehudá azért értelmezi így a Misnát, mivel véleménye szerint tiltott eszközt, még megengedett tévékenységre sem szabad használni110. רמא היל הבר: אלא ,התעמ אפיס ינתקד תאו״ תחרה תאו וילע"תתלזגלמה ’״ןטקל תחר זגלמו ימ ידחיימ I T H■ - T T *• T ... — — V J ־ ־ — : •* • •־־:־: היל ?ןטקל [Ráu Jehudá értelmezését elutasítják:] Rábá azt mondta neki: De akkor hogyan értelmezed a Misna utóbbi tételét, amely azt mondja: ״Az ember foghat... szelelőla-PÁTOT VAGY VASVILLÁT, HOGY ételt TEGYEN RÁ egy gyereknek...”? Vajon egy szelelőlapát vagy egy vasvilla arra lett szánva, hogy gyermeket etessenek vele? A Misna nyilvánvalóan olyan szelelőlapátról vagy vasvilláról beszél, amelynek elsődleges funkciója a gabona szelelése - ami szombaton tiltott munka de ennek ellenére jóváhagyja, hogy megengedett célra használják. A Misna tehát még egy tiltott eszköz használatát is megengedi, ha nem tiltott célra alkalmazzák.- אלא רמא הבר: סנרוק לש ןיחפנ עצפל וב .ןיזוגאה :יבסקTרמא :יובא םלועל רבסק שי״ ןױב םילכב שיו הריתס ״םילכב - ולטינשו רמאק.-Th־ : •VS • : T • S [A Gömárá így válaszol:] Abájé azt mondta: A Brájtá szerzője valójában úgy vélekedik, hogy az építés tilalma vonatkozik a földhöz nem rögzített eszközökre is, és a rombolás tilalma is vonatkozik ezekre az eszközökre. A Brájtá első pontja csak egyetlen szabályt szögez le, nevezetesen azt, hogy ha az ajtókat már eltávolították a sarokvasaikról, akkor nem szabad visszatenni őket, de természetesen eltávolítani is tilos azokat szombaton. רמא ול אבך: יתש] תובושת [,רבדב [Abájé okfejtését nem fogadják el:] Rává azt mondta neki: [Ennek az érteimezésnek két olyan cáfolata van, amely a Brájtá szövegfogalmazásából látható.] אדס: ״ןילטינ״ך ,ינתק Először is az, hogy a Brájtá azt mondja: ״szabad levenni”, és nem azt, hogy ״ha már levették őket”. ? :דועו יאמ לבא״ אל ״ןירױחמ Továbbá, ha a ״szabad levenni” kifejezés nem azt jelenti, hogy az ajtók eltávolíthatóak, akkor mi a jelentése a ״de” szónak a következő kijelentésben: ״...de nem szabad visszaakasztani”? אלא רמא :אבר רבסק ןיא ןינב םילכב ןיאו הריתס הוױגי^ילכפ ?4.עקווי' .............. י [Rává egy másik magyarázatot ad:] Rává ehelyett azt mondta: A Brájtá szerzője azt állítja, hogy az építés tilalma nem vonatkozik földhöz nem rögzített eszközökre, és a rombolás tilalma szintén nem vonatkozik ezekre az eszközökre. De a Bölcsek megtiltották az ajtók visszahelyezését, attól tartva, hogy talán valaki szerszámmal ütné a helyére azokat. Hiszen az ajtó erős odarögzítése egy eszköz összeállításának befejező művelete lenne, és megszegné a végső kalapácsütés (máké böpátis) tilalmát. 110 Az általa elfoglalt hely miatt, azaz azért, hogy helyet esi- náljunk valaminek, pedig méginkább nem szabad mozdítani.
