B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)

A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945–1948

A kommunisták térnyerése a tatabányai iparvidéken két szempontból is fontos. Egyrészt sikerült szerezniük egy kulcsfontosságú bázist a kisgazdákkal szemben, akiket pedig a háború után egyértelműen támogatott az országos közvélemény, másrészről pedig a kommunisták helyi megerősödése előkészítette a terepet a szénbányászati iparág államosításához. A MÁK Rt. sorsát is az államosítás pecsételte meg.

A szénbányászati rész államosítása: 1945 decembere- 7 946 júniusa

A szénbányászati iparág államosítása már az 1944. december 2-án Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában is szerepeit. A német megszállás felszámolásával pedig a gyakorlatban is napirendre került a kérdés. Gazdasági szempontból az államosítás fő érvei az alábbiak voltak: egységes irányítás, a racionális szénelosztás lehetősége, valamint a közérdek érvényesítése a széngazdálkodásban és ez által a többi iparágban is.28 A bányászokat pedig azzal próbálták megnyerni az ügynek, hogy az államosítással megoldódnak a munkásjóléti problémák.

Ebben az időszakban a gazdasági életben véghezvitt államosítás, és ezen belül is a szénbányászat nacionalizálása önmagában nem számított kelet-közép-európai sajátosságnak. Franciaországban a Charles de Gaulle vezette kormány 1944 decemberében (nagyjából az ország teljes felszabadításával egy időben) államosította a teljes szénbányászati iparágat és a bankszektor jelentős részét is.29 Az újjászülető Csehszlovákiában Edvard Benes államelnök 1945. október 24-én kiadott dekrétumával lényegében a teljes nagyipart államosította.30 (Az ő neve elsősorban a magyar és német nemzetiségűeket megbélyegző elnöki dekrétumokkal került a köztudatba.)

A csehszlovák rendelkezés annyiban érintette a MÁK Rt-t, hogy ezáltal került a csehszlovák államosítás hatálya alá a társulat Szlovákiában működő leányvállalata, a Lédeci Bauxitgyár Rt.31 Ausztriában Leopold Fiegl kormánya 1946 júliusában államosította a vas- és acélipar jelentős részét, amely által az ipari munkásság mintegy 16%-a került át állami alkalmazásba.32 A háború utáni államosításoknál általában mindig kapóra jött, hogy több vállalattulajdonos elhagyta hazáját, vagy hazaárulási per indult ellenük. Az összehasonlításoknál természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy minden ország más és más gazdasági kultúrával rendelkezett.

Az államosítás kérdésében egyetértés volt az 1945 novemberében kormányra kerülő koalíciós pártok (FKGP, MKP, SZDP, NPP) között is. A gyakorlati megvalósítás azonban

28 Erdmann-Pető (1977) 43. o.

29 Németh (2005) 273. o.

30 Erdmann-Pető (1977)46.0.

31 BFLVII. 2. e. Cg 823. Okm.452.924. doboz. Jelentés 1944/1946.

32 Németh (2005) 311.0.

l6